|
| MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán az MTI-vel.
A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.
Az elnök ismertette: döntéseiben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti.
"A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia" - olvasható a közleményében.
Mit lép a kormány?
Nincs pont az ügy végén - mondta korábban az MNB-alapítványokról szóló törvényről Lázár János, bár hozzátette: a kormány nem foglalkozik és nem is foglalkozhat a kérdéssel, ez az Országgyűlés hatásköre - magyarán a kormány a Fideszre és a KDNP-re tolta az ügyet.Lázár azt mondta: ha szükséges, az igazságügyminiszter útján közreműködik a vita rendezésében.
A törvénytervezetet a fideszes Bánki Erik nyújtotta be, és rekordgyorsasággal, két nap alatt el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége. Aztán Kövér László házelnök 5 nap után írta csak alá a jogszabályt, most pedig a köztársasági elnök az Ab-hez küldte.
Elveszíti közvagyon jellegét
A törvény akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az intézmény vezetőinek fizetését is megduplázná a módosítás. Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhető-e a jegybank alapítványai által kezelt források.
Kövér László házelnök a szavazás másnapján egy interjúban annak adott hangot, hogy a források közpénznek tekinthetők. (A házelnök ezzel együtt megszavazta, majd alá is írta a törvényt.)
Mit jelent az előzetes normakontroll?
Az előzetes normakontroll az elfogadott, de még ki nem hirdetett jogszabályok vizsgálata, amelyre a köztársasági elnök tehet javaslatot. Ha a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt alkotmányellenesnek tartja, akkor aláírás helyett megküldi azt az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó). Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül (30 napon belül) dönt a törvény alkotmányosságáról.
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált törvény alaptörvény-ellenességét, a törvény nem hirdethető ki. Ha az Alkotmánybíróság ismételten lefolytatott eljárásban is megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, felhívja az Országgyűlést jogalkotói feladatának az Alaptörvénnyel összhangban történő teljesítésére.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
