A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 17 – 21. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus társadalmi és politikai hatásait.
A válaszadók kétharmada szerint hazánkban a korlátozó intézkedések két-három hónapig fognak tartani, 17 százalék szerint egy hónapig, míg minden tizedik megkérdezett szerint akár fél évig is. Kijárási tilalom valamilyen szintjét tízből kilencen, majdnem ennyien a nagyobb (nem élelmiszer) boltok, plázák bezárását is elképzelhetőnek gondolják.
Az idősek karanténba helyezését kétharmad szükségesnek látja, legkevésbé a 60 év felettiek, és a nyugdíjasok. Tízből négyen úgy tudják, hogy Kína egyik tartományában állatról átterjed emberrel, majd onnét szét a világban. Tízből ketten úgy gondolják, hogy a „kínaiak” szabadították rá a világra, míg tízből egy fő szerint az „amerikaiak” szabadították rá Kínára, és onnét elterjedt.
Akik nem tartanak attól, hogy elkapják
A koronavírus-járványról a megkérdezettek 100 százaléka hallott, és háromnegyedük (76 százalék) szerint hazánkban is tömegessé fog válni a koronavírussal fertőzöttek száma. Azonban mindössze a megkérdezettek harmada (33 százalék) tartja valószínűnek, hogy elkapja a vírust, és majd’ kétharmad (63 százalék) azt gondolja, hogy valószínűleg nem kapja el.
Leginkább a vállalkozók és az alkalmazottak (43, illetve 40 százalék) gondolják úgy, hogy elkapják a koronavírust, legkevésbé pedig a nyugdíjasok (26 százalék).
A megkérdezettek 16 százaléka nagyon, 45 százaléka pedig kicsit fél attól, hogy elkapja a koronavírust és beteg lesz – 39 százalék nem fél ettől. Leginkább a nők (20 százalék), a 60 év felettiek (26 százalék), és a nyugdíjasok (25 százalék) akik nagyon félnek attól, hogy elkapják a vírust. A férfiak közel fele (47 százalék), a 30 alattiak több mint fele (54 százalék), illetve a vállalkozók, valamint a tanulók (62 és 57 százalék) nem félnek a vírustól, és az általa okozott betegségtől.
Meddig tartanak és milyen súlyosak lesznek az intézkedések?
A válaszadók kétharmada (66 százalék) szerint hazánkban a korlátozó intézkedések két-három hónapig fognak tartani, 17 százalék szerint egy hónapig, míg minden tizedik megkérdezett (10 százalék) szerint akár fél évig is. Százból mindössze két fő (2 százalék) gondolja úgy, hogy akár egy évig is tarthatnak majd ezek az intézkedések. A megkérdezettek túlnyomó többsége számít további korlátozó intézkedésekre. Kijárási tilalom valamilyen szintjét tízből kilencen (90 százalék) várhatónak tartják. Majdnem ennyien (84 százalék) a nagyobb (nem élelmiszer) boltok, plázák bezárását is elképzelhetőnek gondolják.
A válaszadók háromnegyede szerint várható a települések közötti forgalom korlátozása (73 százalék), illetve az idősek kötelező karanténba helyezése (71 százalék) Ám mindössze tízből hatan (58 százalék) várják a tömegközlekedés leállítását.
Karantén az időseknek
Az idősek kötelező karanténba helyezését majd’ háromnegyed (71 százalék) tartja elképzelhetőnek — leginkább az alkalmazottak és a tanulók (80, illetve 76 százalék). Ám legkevésbé a nyugdíjasok, mindössze felük (54 százalék) tart valószínűnek egy ilyen, őket érintő korlátozó intézkedést.
Ugyanezen intézkedések szükségességének a megítélése is hasonlóképpen alakul. Legszükségesebbnek a kijárási tilalom valamilyen formáját érzik a válaszadók (77 százalék), és legalább kétharmad szükségesnek érzi a plázák, nagyobb (nem élelmiszer) boltok bezárását (70 százalék), illetve az idősek kötelező karanténba helyezését (66 százalék) is.
Legkevésbé a közlekedés korlátozását látják szükségesnek a válaszadók. A települések közötti forgalom korlátozását tízből hat fő (58 százalék) gondolja szükségesnek, míg a tömegközlekedés leállítását a megkérdezettek kevesebb mint fele (47 százalék, 52 ellenében) – így a vizsgáltak közül ez az egy, amit a többség nem tart szükségesnek.
Az idősek karanténba helyezését kétharmad (66 százalék) szükségesnek látja. Leginkább a 30 év alattiak és a vállalkozók (76, illetve 87 százalék), míg legkevésbé a 60 év felettiek, és a nyugdíjasok (55, illetve 49 százalék).
A koronavírus eredetével kapcsolatban vegyesek a vélemények
Tízből négyen (38 százalék) úgy tudják, hogy Kína egyik tartományában állatról átterjed emberrel, majd onnét szét a világban. Tízből ketten (19 százalék) úgy gondolják, hogy a “kínaiak” szabadították rá a világra, míg tízből egy fő (8 százalék) szerint az “amerikaiak” szabadították rá Kínára, és onnét elterjedt. Tízből három fő (29 százalék) szerint egyéb módon jött a vírus.
Leginkább az MSZP-P szavazók, a vállalkozók és az egészségügyben dolgozók (77, 72, 55 százalék) tudják úgy, hogy állatról emberre terjed a vírus, legkevésbé az Fidesz szavazók, a nyugdíjasok, és az oktatásban dolgozók (34, 33, 35 százalék).
Az a gondolat, hogy a “kínaiak” szabadították rá a világra leginkább a mezőgazdaságban, az iparban, és a kereskedelemben dolgozok körében népszerű (26-26 százalék). Az viszont, hogy az “amerikaiak” szabadították rá Kínára, és onnét elterjedt, a vendéglátásban dolgozók, az inaktívak, és a Jobbik szavazók (21, 14, 14 százalék) körében terjedt leginkább el.
Rekordmagas szintre emelkedett tavaly az éghajlatváltozás fő mozgatórugóinak tartott üvegházhatású gázok koncentrációja a Föld légkörében. 
