Durván lábon lövik magukat a britek, ha elsietik a kilépést

Kép forrása: EPA

A BRC szerint, ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor például az EU-ból importált hústermékekre akár 27 százalékos, az unióból érkező ruhákra és cipőkre 11-16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró vámteher helyett.

A BRC hangsúlyozza, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek deflációja után a brit kiskereskedelmi szektor már nemigen tudná elviselni az esetleges hard Brexittel járó vámköltségeket és adminisztratív terheket.

A szervezet szerint, ha a kilépési tárgyalások végéig nem sikerül jó kereskedelmi egyezségre jutni az EU-val, az aránytalanul súlyos terhet róna a kiskereskedelemre és fogyasztóira, mivel a WTO-szabályok alapján belépő új importvámok a legnagyobb mértékben az alapvető fogyasztási szükségleteket kielégítő termékeket terhelné, mindenekelőtt az élelmiszereket és a ruházati cikkeket.

Nehezen fognak így boldogulni

A brit gazdaság más nagy szektorai is figyelmeztették már a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.

A Brit Járműgyártók és -kereskedők Szövetségének (SMMT) minapi nyilatkozata szerint az EU a brit járműipar legnagyobb piaca, és az európai beszállítóktól érkező részegységek"országról országra vándorolnak. Ennek a többirányú áramlásnak az akadálytalan folytathatósága miatt is szükséges a hozzáférés az egységes belső piachoz. Az idei év első felében a brit autóexport 57,3 százaléka - több mint 500 ezer jármű - az EU más tagállamainak piacára került.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.