Jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, június-augusztusban az előző év azonos időszakához képest 58 ezer fős növekedéssel 4.444 millió főre, történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottak száma, a változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 99 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 1 ezer fős csökkenéssel járult hozzá.
Utol kéne érni a cseheket
A legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 73,7 százaléka dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71,4 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 77,6 százalékos rátájának eléréséhez – írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank elemzője.
700 ezer embert munkába lehetne állítani
A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz.
Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.
Az elemző szerint a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.
Hogy alakul majd a ráta?
A foglalkoztatottak száma a nyár végéig várhatóan már nem éri el a 4,5 millió főt, erre 2018 nyaráig várnunk kell. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár végére 4 százalék alá csökken némileg a ráta, míg éves átlagban 4,2 százalék lehet az arány. Ez az arány 2018-ban várakozásaink szerint átlagosan 3,8 százalékig süllyed.
Nem teljesen ért egyet ezzel Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, ő úgy véli, hogy az év további részében is enyhén 4 százalék fölött ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése.
Az Erste az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál, jövőre pedig 4 százalék, vagy akár kismértékben az alá csökkenhet a mutató. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemet erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja. Becslésük szerint az infláció idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet.
Egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg fel kell adnia területeket Petr Pavel szerint. 
