Finnország miatt bomolhat fel az euróövezet?

Jutta Urpilainen a Kauppalehti című gazdasági lapnak elmondta: Finnország meggyőződéses híve az eurózónának és hisz benne, hogy az euró hasznára van az országnak, ennek ellenére nem tartunk ki minden áron az euró mellett. Hozzátette, hogy Finnország minden lehetséges helyzetre fel van készülve, "arra is, hogy elhagyja az euróövezetet".

A miniszter szóvivője sietett tompítani Urpilainen szavainak élét, mondván: a miniszter kijelentései nem jelentik azt, hogy Finnország tervezi a kilépést. "Ez a beállítás teljesen hamis" - mondta. Mindamellett Urpilainen az interjúban világossá tette: kormánya nem megy bele, hogy az euróövezet tagországai közösen viseljék az adósságterheket és a kockázatokat. "Konstruktívak vagyunk és meg akarjuk oldani a válságot, de nem bármilyen feltételekkel" - mondta.

Finnország eddig is kemény álláspontot képviselt, és jelezte: Hollandiával együtt megakadályozza, hogy az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) eszközeiből államkötvényeket vásároljanak majd a másodlagos piacon. Az euróövezet leginkább keményvonalas hitelezői közé tartozó két ország lépése első ízben vonta kétségbe a múlt heti európai uniós csúcson kötött megállapodás tartósságát.

Jyrki Katainen finn kormányfő a parlamentnek hétfőn küldött beszámolójában leszögezte: a jövőben egyetértésre lesz szükség az euróövezeten belül az ilyen vásárlásokhoz, "és úgy tűnik, hogy ez az egyetértés a holland és a finn ellenkezés miatt nem lesz lehetséges".

A két ország annak ellenére utasítja ezt el, hogy a múlt heti EU-csúcsértekezleten elhatározták annak a mechanizmusnak a gyors létrehozását, amelynek révén a bankok feltőkésítése immár közvetlenül a (700 milliárd eurót megmozgatni képes) ESM-ből történhet, az érintett tagállamok közbeiktatása nélkül. Pasi Rajala finn kormányszóvivő később úgy pontosította a kormány jelentését, hogy Helsinki megítélése szerint "nincs semmi értelme államkötvények vásárlásának a másodlagos piacon".