Az amerikai Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) közlése szerint a Déli-sarkon is ugyanolyan emelkedő mértékben figyelhető meg a szén-dioxod-kibocsátás, mint a világ más részein, de térség távolsága miatt a fosszilis üzemanyagok használatából fakadó, egyre növekvő kibocsátás hatásait itt regisztrálták legutoljára a Földön.
"A legdélibb kontinens volt az utolsó hely a Földön, ahol eddig nem érte el a küszöbértéket a szén-dioxid-kibocsátás. A mi életünkben a globális szén-dioxid-szint nem fog a 400 ppm-es küszöbérték alá esni, sőt minden bizonnyal hosszabb távon sem" - közölte Pieter Tans, a NOAA üvegházhatású gázok jegyzése globális hálózatának vezető tudósa.
Évről-évre nő a kibocsátás
Az év során az északi féltekén a szén-dioxid-kibocsátás szintje ősszel és télen növekszik, nyáron pedig csökken, amikor a növények fotoszintézisükkel szén-dioxodot nyelnek el. A növények azonban csak az éves kibocsátás egy részét képesek befogni, így 1958, a feljegyzések kezdete óta minden évben több szén-dioxid került a légkörbe az előző évhez képest.
Tavaly a CO2-kibocsátás globális átlaga elérte a 399 ppm-et, ami előrevetítette, hogy 2016-ban bizonyosan meghaladja a 400 ppm-t.
