2015 elején, mikor a Sziriza párt kormányra jutott, Európa rémálma vált valóra, és egyben az eurózóna a legkomolyabb kihívás elé nézett fennállása óta. A Sziriza-kormány makacskodása és az európai tárgyalófél kezdeti túlzott jóindulata oda vezetett, hogy végül Európának el kellett zárni a pénzcsapot, és a görög kormány dönthetett: vagy teljesíti a további kimentés feltételeit, vagy elhagyja az eurózónát.

Jó útra tért

A csapelzárás hatékony volt: hiába szavaztatták meg gyorsan a népet, a pénzhiány megmutatta Ciprasz miniszterelnöknek, milyen lenne az eurózónán kívül, ezért azonnal beadta a derekát, vállalta az együttműködést, majd előrehozott választások megtartásával és megnyerésével legitimálta a dolgot, pártja szélsőséges részének mellőzésével. A piacok megnyugodtak, az ország gazdasága működni kezdett, és ugyan többször került sor azóta kisebb vitákra Ciprasz és a hitelezők közt, ezeket sikerült elrendezni.

Van remény

Most az az örvendetes helyzet állt elő, hogy miután a görögök megvalósítják a hosszú távú egyensúlyhoz vezető reformokat, elérhető lesz egy fenntartható egyensúly, így meg lehet kezdeni az adósságteher csökkentéséről folyó tárgyalásokat. Az eurózóna képviselői szerint már csak néhány intézkedést kell meghozni Görögországnak, és akkor nem lesz már több akadály az adósságmérséklés útjában.

A görög kötvények hozama szeptember óta nagyot esett, azaz a piac most kezd először érdemben hinni abban, hogy hosszútávon megoldható a görög probléma. Az ország adóssága ugyan a GDP 170 százaléka, de ha a gazdaságot és a költségvetést olyan pályán sikerül tartani, hogy egy kiadósabb adósságcsökkentés után már segélyprogram nélkül is működjön az ország (ahogy ez a válságban megsegített többi országgal, Ciprussal, Portugáliával stb. is történt), akkor van értelme az adósságcsökkentésnek.

A piac is elhiszi

Miközben Európában az amerikai trendet követve emelkedni kezdtek a kötvényhozamok, a 2019 áprilisában lejáró 4,75 százalékos kuponú görög kötvények hozama ma délelőtt 32 bázisponttal 6,9 százalékra mérséklődött, miközben ez az érték szeptemberben még 10 százalék volt. Egy nagy könnyítést már kapott az ország: védelmet kapott a kamatok esetleges jövőbeni emelkedése ellen, vagyis a mentőakcióban kapott adósságaira továbbra is a jelenlegi alacsony kamatot kell fizetnie.

Az eurózóna pénzügyminiszterei december 5-én ülnek össze, és ha ott egyetértésre jutnak a görögökkel a hátralévő utolsó reformlépésekről (munkaerőpiaci szabályozás, költségvetési tervek), akkor az adósságkönnyítésről szóló tárgyalások sikeresen befejeződhetnek a Bloomberg szerint. Ezekben az IMF-nek is részt kell vennie, miután a szervezet már korábban jelezte, hogy a jelenlegi mentőprogramban való további részvételét középtávú adósságkönnyítéshez köti.