A Magyar Nemzet szerint Vida Ildikó szuverén, egyoldalú és megmásíthatatlan döntést hozott, amikor május 20-án benyújtotta lemondását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöki posztjáról Orbán Viktornak. Vida Ildikó közvetlenül a Fidesz 2014-es választási győzelme után már felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek – már csak azért is, mert a hírek szerint eleve egy ciklust akart vállalni az adóhatóság élén.
|
Nem elég 60 nap az utód megtalálására? A miniszterelnök még június elején jelezte: szakmai okok alapján nem tudja elfogadni Vida Ildikó NAV-elnök lemondását, azonban a személyes és családi okok alapján igen - közölte szerdán az MTI érdeklődésére Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Kitért arra is: a kormányfő arra kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét, hogy mindaddig, amíg a NAV új vezetőjéről nem döntenek, lássa el a feladatát. De mivel a lemondás benyújtását követő 60. napon megszűnik a vezetői munkaviszonya, e határidő után az új NAV-elnök kinevezéséig Varga Árpád elnökhelyettes látja el az intézményvezetői feladatokat - fűzte hozzá. A nyilatkozat továbbra is homályban tartja azt, hogy elképzelhető-e az, hogy két hónapig a döntési (utódkeresési)m kompetenciával rendelkezők közül tényleg nem tudtak a lemondásról? Az, hogy a miniszterelnök "válaszolt" is a levélre, ezt azért kizárja. Ha viszont tudtak az illetékesek a lemondásról, érthetetlen, hogy miért nem sikerült 60 nap alatt alkalmas jelöltet találni a feladatra. |
Ki tudott róla?
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap úgy nyilatkozott a májusban megírt újabb lemondásról és az erről szóló is levélről, hogy "Nincs tudomásom arról, hogy rajtam kívül ki tudott róla." A Népszabadság szerint ugyanakkor a levélről még Vida közvetlen munkatársainak többsége is csak a keddi búcsúleveléből értesült.
A Népszabadság szerint tudva, hogy Vida május 20-án adta be a lemondását, új fényben tűnik fel, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június elején egy fű alatt benyújtott módosító javaslattal próbálta magához vonni a NAV elnökének kinevezési jogát a kormányfőtől. De ez nem sikerült. (Érdekes, hogy Varga még hétfő este is úgy nyilatkozott, hogy nem tudott volna az elnök lemondásáról.)
Vitatémák
A Népszabadság szerint a lemondás robbanásig növelte a NAV-ban amúgy is meglévő feszültséget, amit az elmúlt hónapok politikai töltetű viharai okoztak.
Az egyik utolsó csepp a pohárban a Nemzetgazdasági Minisztérium által megrendelt, Vida szívügyeként kezelt NAV-os életpályamodell elfektetése volt, de ugyancsak gondot okozott, hogy a távozó elnök rossz néven vette azt is, hogy tavasz óta gyártottak a NAV feladatait és működését láthatóan nem ismerő "szakmai műhelyek" átszervezési ötleteket. Erről az ő véleményüket nem kérték ki – nyilatkozta a Népszabadságnak az elnök egykori bizalmasa. Állítólag boldog- boldogtalan készített átalakítási koncepciókat; a Miniszterelnökség, a szaktárca, de még talán a Belügyminisztérium is – írja egyként as Népszabadság és a Magyar Nemzet is, amely lap szerint a NAV-képviselőinek „könyörögniük kellett” az Államreform-bizottságnak, hogy meghallgassa véleményüket.
A pénztárgép-balhé
A Magyar Nemzet szerint Vida Ildikó és Varga Mihály konfliktusa az online pénztárgépek bevezetéséhez köthető: az adóhivatal szakemberei éppen annak a két kasszatípusnak a tesztelésénél nem voltak jelen, amelynek engedélyét az illetékes hivatal visszavonta. A Nemzetgazdasági Minisztérium által favorizált ALT Cash típusa nem bizonyult teljesen biztonságosnak, az engedély ideiglenes visszavonása súlyos zavart okozott tavaly év elején az online pénztárgépekre való átálláskor.
A Népszabadság szerint a NAV-nál nem igazán értik, miért panaszkodnak a szaktárcánál, hogy az adóhatóság nem támogatja eléggé munkájukat, amikor olyan feladatokat is a NAV végzett el, ami a minisztérium dolga lett volna. Ha Varga tényleg nem tudott a lemondásról, akkor a fentiek függhettek össze azzal, hogy a szaktárca vezetője az elmúlt hetekben már maga is jelezte, hogy ideje lenne a változásnak a NAV élén. (Ha viszont tudott a levélről, akkor meglehetősen vitatható ez a hozzáállás.)
Az adóhivatalnál azt is a bizalom hiányának tudják be, hogy szerintük az Állami Számvevőszék a jelentéseiben kifogásolható módon kritizálja a szervezetet, s ott is problémát vél felfedezni, ahol az EU mindent rendben lévőnek talált.
De a NAV-nál Lázár János ötleteivel sem tudtak mit kezdeni, s nem vették jó néven, hogy a miniszter az adózók ellenségének nevezte a NAV-ot. A kormányhivatalokhoz való kiszervezést kivitelezhetetlen ötletnek tartjáka NAV-nál, míg az elbocsátásokkal kapcsolatban megjegyzik: 2011 óta csak újabb feladatokat kapott a NAV.
|
Kitiltási ügy: csak a politikai érdek miatt álltak ki Vida mellett? A Népszabadság úgy tudja, már a kitiltási botrány kapcsán sem volt egyértelmű a kormányzati kiállás a NAV elnöke mellett – noha látszólag a kormányfő és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a NAV-elnök mellett az amerikai ügyvivő, André Goodfriend állításait követően. A Magyar Nemzet visszaidézi a kitiltási ügy kapcsán történteket, emlékeztetve, hogy a kitiltási botrányt nem Amerika, hanem az akkor a kormányközeli Századvég tulajdonában lévő Napi Gazdaság robbantotta ki tavaly október 16-án. A lap szerint a kitiltásáról szóló hivatalos levelet egyébként a Napi Gazdaság említett cikkének megjelenése után kapta kézhez Vida Ildikó. A lap emnlékeztet: az adóhivatalnak a Napi Gazdaság cikke alapján beazonosítható vezetőin kívül hivatalosan továbbra sem tudni semmit arról, milyen kormányzati vagy kormányközeli személyeket tiltott még ki az Egyesült Államok. Paradox módon a kitiltási ügy egyszerre lehetetlenítette el és erősítette meg pozíciójában Vida Ildikót. A miniszterelnök ugyanis szuverenitáskérdésként kezelte az ügyet; semmiképpen sem akart külső nyomásra leváltani egy állami vezetőt. Inkább felszólította a NAV elnökét, hogy a homályos korrupciós vádakra válaszul perelje be André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivőt. Ez meg is történt a várható eredménnyel: Amerika nem függesztette fel Goodfriend diplomáciai mentességét, így az eljárás meghiúsult. Vida Ildikó maradt, az ügyvivő pedig nemsokára távozott – írja a Magyar Nemzet. |
Horvátország, Észtország és Németország a sor végén, Litvánia pedig az elején. 
