A bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre abban az eljárásban, amely az uniós versenyjog maradéktalan alkalmazására kéri Magyarországot a mezőgazdasági termékek terén, miután Magyarország olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatilag nem léphet fel a mezőgazdasági termékek kartellje ellen.
Emellett az adózás terén indult eljárásokban is küldött egy-egy ilyen levelet Brüsszel Magyarországra. Az egyikben azt kéri a bizottság, Magyarország szüntesse meg azt a gyakorlatot, hogy különféle szeszesitalokra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik, a másikban pedig azt kifogásolja, hogy adóváltozás esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból.
Mi a probléma?
Közleményében a bizottság világossá teszi, hogy az uniós szerződés tiltja a kartellezést és a piacot más módon korlátozó üzleti gyakorlatokat, ezek kizárása pedig hatékony és elrettentő erővel bíró büntetések kiszabásával lehetséges. Ez a kötelezettségszegési eljárás októberben indult, és Brüsszel azt kifogásolja, hogy a GVH agrárkartellek esetében csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást.
Emellett az adózás terén indult eljárásokban is elindult egy-egy ilyen levél Brüsszelből Magyarországra. Az egyikben a bizottság annak a gyakorlatnak a beszüntetésére szólítja fel Magyarországot, hogy különféle szeszesitalokra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik, és az egyik jelentősen magasabb a másiknál. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az uniós jog a szeszesitalok esetében egyetlen általános jövedékiadó-kulcs alkalmazását teszi lehetővé azok alkoholtartalmától függően, ezzel szemben Magyarország a szeszesitalok készítési módja és összetétele szerint különbözteti meg, és adóztatja eltérő módon ezeket az italokat. A magyar jog az olcsóbb, aromával ízesített, "kommersz" szeszesitalokat sújtja nagyobb adóval. Emiatt tavaly áprilisban indult el hivatalosan a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.
A másik indoklással ellátott véleményben Brüsszel azt kifogásolja, hogy a forgalmi vagy jövedéki adó változása esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. A bizottság közleményéből az derül ki, hogy a jövedéki adóztatás harmonizációját szolgáló irányelv nem teszi lehetővé, hogy a magyar jog korlátozza egyszer már forgalomba került dohánytermékek kereskedelmét. Ez az eljárás tavaly május végén indult Magyarország ellen.
A bizottság tudatta azt is: Magyarországnak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozza az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
