Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 18,8, az egyéb építményeké 22,3 százalékkal. Az épületek esetében lakó-, kulturális és ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út- és vasútfejlesztési munkák eredményezték a növekedést – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 4,2, az egyéb építmények építésében 24,9 százalékkal nőtt. A speciális szaképítés termelése 28,5 százalékkal bővült.
A megkötött új szerződések volumene 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,8 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 8,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 10,1 százalékkal elmaradt a 2018. október végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 40,6 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 21,7 százalékkal csökkent.
Mire számít a szakértő?
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint hónapról hónapra az a tendencia látszik állandósulni, hogy egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai, de a trend továbbra is érdemi növekedést mutat.
Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. De a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években – írja kommentárjában az elemző.
Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is érdemi volatilitást okozhat a havi teljesítményekben.
2019 egészében 30 százalékot alulról közelítő növekedésre számítunk az iparágban, 2020-ban pedig 10% körüli növekedést várunk jelenleg a magas bázis miatt, de alapvetően felfele mutató kockázatokkal, így továbbra is érdemi mértékben járulhat hozzá a GDP-hez a relatíve kis súlyú szektor. Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre is számíthatunk a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások beérésével párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és némileg enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát – tette hozzá.
Monetenegró és Albánia is. 
