|
| Fotó: UNHC, AFP |
Az elmúlt évektől eltérően úgy tűnik, hogy nincs visszaesés a migránsok számában a hidegebbre forduló időjárás miatt, sőt egyre többen érkeznek. Októberben 218 953-an érkeztek a kontinensre, ez 27 százalékos emelkedés az előző hónaphoz képest. A menekültek útja eddig is veszélyekkel teli volt, de a viharok és a fagy miatt még nehezebb eljutniuk Európába – írja az Economist.
De miért nem akadályoz senkit a rossz idő?
2014-ben a legnépszerűbb út a Líbiából Lampedusába vezető közel 300 kilométeres hajózás volt, amit a tél annyira veszélyessé tett, hogy jóval kevesebben vágtak csak neki. Olaszországba egyébként idén is jóval kevesebben érkeztek a hideg, viharos időjárás miatt, csak októberben 10 százalékkal kevesebben, mint szeptemberben.
A változás tavalyhoz képest az, hogy ma a legnépszerűbb a Kelet-Mediterrán útvonal, azaz a legtöbben Nyugat-Törökországból hajóznak át valamelyik görög szigetre. Az Égei-Tenger szeles és hullámos, de a kb. 10 kilométeres vízi átkelést így is sokan bevállalják, mivel a túlpart távcsöveken keresztül végig látszik. Sok migráns addig vár az indulással, míg a tenger le nem nyugszik, de a csempészek kedvezményt adnak azoknak, akik a viharos időben útra kelnek, így biztosítva a folyamatos bevételt.
Most vagy soha
Nyilvánvaló, hogyha tényleg beköszönt az idénre beígért szupertél, lesznek menekültek, akik halasztják az átkelést tavaszig, csakhogy általános félelem, hogy Európában hamarosan jóval szigorúbbá válik majd a határőrizet.
Ráadásul Afganisztánban is kezd eldurvulni a helyzet, ezért rengeteg afgán indult útnak, októberben a Görögországba érkezők harmada onnan érkezett. Ezzel persze az embercsempészet jár a legjobban, ami közben milliárdos „üzletággá” nőtte ki magát.
Európa nem bírja sokáig?
Ha lenne egy kis visszaesés az érkezések számában, az mindenképpen nagy könnyebbséget jelentene a nyomás alatt szenvedő kontinensnek. A menekültügyi rendszer a legtöbb országban már nem bírja az áradatot, az érkezők akár egy évet is várnak a kérelmük elbírálására, ami alatt fedelet és étkezést is nyújtani kell nekik.
A legnagyobb fogadóországok válaszlépése a rendszer szigorítása lehet majd, amit egyébként Németország és Svédország is belengetett már.
A főbb kereskedelmi partnerekkel szembeni vámok bevezetése után, új kétoldalú kereskedelmi megállapodásokról kezdhetünk tárgyalásokat – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap. 
