Idén a GDP 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja Magyarországon az Európai Bizottság kedden közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésében.
A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz.
| Magyarországra vonatkozó előrejelzések | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
|---|---|---|---|---|
| GDP-növekedés (%) | -1.7 | 0.7 | 1.8 | 2.1 |
| Infláció (%) | 5.7 | 2.1 | 2.2 | 3.0 |
| Munkanélküliség (%) | 10.9 | 11.0 | 10.4 | 10.1 |
| Költségvetési egyenleg (a GDP %-a) | -2.0 | -2.9 | -3.0 | -2.7 |
| Bruttó államadósság (% of GDP) | 79.8 | 80.7 | 79.9 | 79.4 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (% of GDP) | 1.1 | 3.0 | 2.7 | 1.8 |
Az államadósság szintje 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint.
A prognózis szerint a foglalkoztatottak száma ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható.
Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz - jósolják Brüsszelben.
Lassú növekedés kezdődött
A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.
"A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik" - állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belső helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy - részben a szabályozott árcsökkentéseknek betudhatóan - növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszűke kordában tartja a költekezést.
Még a kormány tolja a szekeret, nem a vállalatok
Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon - elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén - várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik.
A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.
Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt - állapítja meg a brüsszeli elemzés. Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.
Így nem megy 3 százalék fölé a deficit
A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.
A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza - a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett - a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.
Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például - olvasható a brüsszeli dokumentumban - a hús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
