|
| Jean-Claude Juncker. Forrás: EPA |
A menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer révén "kevesebb menekültet" befogadó államok tegyenek többet az uniós külső határok védelméért - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy hétfői német lapinterjúban.
Kevesebb menekültért nagyobb erőfeszítést
A brüsszeli testület vezetője a Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy félretette-e a kötelező kvóták ügyét a kelet-európai tagállamok ellenállása miatt, elmondta, hogy a "kvótaszabályozás" a szolidaritás elvén alapul, azt szolgálja, hogy a Földközi-tengernél fekvő tagállamok ne maradjanak magukra a "menekültdrámával", és a bizottság a "szerződések őreként" köteles gondoskodni a hatályos uniós jogszabályok érvényesítéséről.
Ugyanakkor "nem rugaszkodtam el a valóságtól, tudom, hogy vannak kulturális különbségek a hagyományos bevándorlási célországok és az idegen és az új jelenségével csak lassanként szembesülő" országok között. Ezért "elvárom", hogy a kevesebb menekültet befogadó tagállamok megfelelő mértékben tegyenek többet az uniós külső határok védelméért, vagy fogadjanak be több szíriai menekültet Törökországból - mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy a szlovák soros uniós elnökség koordinálhatja az ügyet.
Az EU egységét a józan ész diktálja
Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy a Brexit - Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése - nyomán fölerősödnek az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által is képviselt, a tagállamok hatásköreinek újbóli megerősítését célzó tendenciák, azt mondta: a józan észre hagyatkozva hamar felismerhető, hogy a "gyorsan összenövő világban" értelmetlen volna, ha Európa "felaprózódna" nemzeti alkotóelemeire, és az európai életmódot, a szociális és fogyasztóvédelmi standardokat, vagy éppen a szabad utazás lehetőségét csak összetartással és közös megoldásokkal lehet megőrizni.
Hozzátette: közösen fellépve "sokkal jobb lapjaink vannak", mint minden egyes országnak külön-külön, amikor külpolitikáról, energiaügyi tárgyalásokról vagy kereskedelmi megállapodásokról van szó, vagyis "csak közösen nyerünk igazi szuverenitást", és erről el kellene gondolkodniuk azoknak, akik "oly hangosan követelnek szuverenitást".
Becslések szerint Gáza újjáépítése a becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül, és a második világháború óta nem látott mértékű erőfeszítést igényel. 
