Keleti nyitás? Kazahsztánnál ötven másik kereskedelmi partnerünk fontosabb

„Jó alapja van a magyar-kazah gazdasági együttműködésnek” – írja az MTI Szijjártó Péter külügyminiszterre hivatkozva. Jónak lehet, hogy jó, de a külkereskedelmet tekintve meglehetősen gyengécske, legalábbis ezt mutatják a KSH 2014-es statisztikái.

Ha a „külkereskedelmi termékforgalom forintban, országok szerint” című KSH-tábla alapján az államokat sorrendbe állítjuk, az jön ki, hogy a behozatal tekintetében Kazahsztán az 53., a kivitel terén pedig az 50. helyen áll. Olyan országok előzik meg például, mint a háromszázezres, két nagyobb vidéki magyar városnyi lakosságú Izland, a válság sújtotta Ciprus, vagy a szegény Fehéroroszország.

Nur-Astana (fotó: Wikipedia)

Szomszédunk, a háború által megtépázott Ukrajna még így is a 15. helyen állt tavaly a behozatal terén, 392,5 milliárd forinttal, ez harmincnégyszerese a kazahsztáni forgalomnak. De ehhez hasonló például Dél-Korea vagy Japán súlya is a külkereskedelmünkben. Kazahsztán a behozatalunknak mindössze a 0,4 ezrelékét adja, a kivitelnek már 1,5 ezrelékét.

Ami a változások irányát illeti, kazah importunk tavaly 19, exportunk 18 százalékkal mérséklődött, eközben például a nagyságrendekkel nagyobb, konkrétan 127-szer akkora franciaországi import 36 százalékkal bővült. De szép növekedést ért el a listán első Németország, a második Ausztria és még jó pár nyugat- és közép-európai vagy szomszédos ország is. (Lásd táblázatunkat a cikk végén.)

Ha olyan országokat keresünk, ahol a kivitelünk értéke nagyon leesett, vagy alacsony, akkor viszont más országokban még jobb lehetőségek vannak. Közel száz országgal alacsonyabb szintűek a kapcsolataink, mint Kazahsztánnal. Durván, legalább negyedével-harmadával visszaesett az exportunk Dél-Afrikában, Szingapúrban vagy az Egyesült Arab Emírségekben.

Mindebből persze nem következik, hogy kazah kapcsolatainkat nem érdemes fejleszteni, de lehet, hogy a legfőbb energiáinkat európai partnereinkre, szövetségeseinkre lenne hasznosabb fordítani.