Alexander Dobrindt, a párt parlamenti frakciójának vezetője, kijelentette a Bild Zeitungnak: „Árverseny helyett az éghajlatváltozás megfékezésére kell törekednünk. Annak, hogy európai városokba 9 eurós jegyekkel el lehet repülni, nincs köze sem a piacgazdasághoz, sem a környezetvédelemhez. Célunk, hogy tartós árak tükrében szabadon lehessen választani az utazási lehetőségek között”. Dobrindt, korábbi közlekedésügyi miniszter, hangsúlyozta: „A repülőjegyeknél meg kell szabni a legalacsonyabb árat, a vonatjegyeknél pedig csökkenteni kell a forgalmi adót. A légitársaság, amely 50 euró alatti áron kínál repülőjegyet, fizessen a jövőben büntetőadót.”
A szövetségi kormány repülésügyi megbízottja, Thomas Jarzombek, gyorsan elutasította a sajátos elgondolást. A CDU politikusa emlékeztetett: a koalíciós kormány programjában kötelezte magát, hogy nem emel adókat. Ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy ilyen adó bevezetése milyen kihatással járna. „Ha a gépek üresen repülnek és az alacsony jövedelmű emberek nem tudnak utazni, nem lesz kevesebb a károsanyag-kibocsátás. Ugyanakkor ilyen adót Európában egységesen kellene bevezetni, mert ha nem, az utasok német helyett más társaságot választanának a repüléshez.
Ugyanakkor a Német Légiközlekedési Szövetség készségét nyilvánította a kérdés megvitatására, értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Utaltak arra, hogy a repülőjegyeket már több, mint 8 éve terheli adó Németországban, ám ez nem akadályozta meg olcsó árak kialakulását. Ezért a légitársaságok nem elleneznék, ha a kormány megoldást találna a gazdaságtalan dömping-árak és a mesterségesen túlfűtött kereslet megfékezésére, írta a testület vezetője, Matthias von Randow. „Egyik vállalatunk sem érdekelt túl olcsó jegyárakban, hiszen ki kell gazdálkodniuk az üzemeltetéshez, az alkalmazottak béréhez és a beruházásokhoz szükséges bevételeket”, mondotta.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
