Többórás éles vita után megszavazta pénteken a lengyel alsóház, ahol a kormányzó Jog és Igazságosság párt van többségben, az Andrzej Duda államfő által előterjesztett, Brüsszel és a Velencei Bizottság által előzetesen kifogásolt két bírósági törvényt.

A vitát kavart törvények

Az első, a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály mellett a 460 fős szejmben a PiS jelenlévő 233 képviselőjén kívül 6 független honatya is szavazott, 171 ellenzéki képviselő viszont ellenezte ezt, az ellenzéki Kukiz´15 tömörülés 21 jelenlévő tagja tartózkodott.

A jogszabály egyik előírása alapján 70 évesről 65 évesre - a jelenleg érvényes korhatárra - csökkentenék a bírák nyugdíjkorát. A szolgálati idő meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformról.

A törvény olyan hatáskörrel is megbízná a legfelsőbb bíróságot, hogy úgynevezett „rendkívüli panaszok” nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évet visszamenően is.

A legfelsőbb bíróság jelenleg is a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, nem hoz azonban érdemi ítéleteket, csupán az alacsonyabb szintű ítélőszékeknek küldi vissza az ügyeket újbóli megtárgyalásra.

A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenének. Az ülnökök az újonnan létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének, mely az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozna.

A szejm pénteki napirendjén szerepelt a lengyel bírósági reformot szintén előkészítő másik törvény zárószavazása is, az említett jogszabály az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szól.

Heves vita

E törvény szerint a 25 tagú KRS  15 bírótagját az alsóház választaná meg, mégpedig egy olyan listából, amelyet a parlament igazságügyi bizottsága a bírói csoportosulások javaslatai alapján állítja össze, és minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel rajta. A KRS bírótagjait az első fordulóban háromötödös többséggel, eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban abszolút többséggel választanák.

A heves, az ellenzék részéről a "diktatúra!" bekiabálásokkal is kísért parlamenti vitát követő zárószavazáson a  jogszabály mellett a PiS jelenlévő 232 képviselőjén kívül öt független honatya is voksolt, 166 ellenzéki képviselő viszont ellenezte ezt, 22-en - többségükben a Kukiz´15 képviselői - itt is tartózkodtak.

A vita során az ellenzéki padokból az a kérdés is elhangzott, hogy a Velencei Bizottság éppen pénteken hozott, a két törvényre is vonatkozó bíráló véleményét figyelembe veszik-e a PiS képviselői. A kormánypárt nevében megszólaló Dominik Tarczynski  erre leszögezte: a Velencei Bizottság egy tanácsadó testület, a nem kötelező erejű véleményét meghallgatják.