A GWEC úgy becsli, hogy a szélerőművek beépített kapacitása a tavalyi 433 gigawattról (GW) 2030-ig 2110 gigawattra emelkedik, 2050-ben pedig már elérheti az 5806 gigawattot. Ebből 704 GW jut a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) európai tagállamaira, és ezen belül 591 GW az Európai Unió jelenlegi 28 tagállamára. Kínában 1800 GW, Észak-Amerikában pedig 920 GW kapacitás épül ki - áll a GWEC Global Wind Energy Outlook című tanulmányában.
A fejlesztéseknek köszönhetően 2030-ig 2,4 millió új munkahely keletkezik és a széndioxid kibocsátás évi 3,3 milliárd tonnával csökken. A beruházások elérik az évi 200 milliárd eurót.
A globális villamosenergia felhasználás 4 százalékát már 2015-ben szélerőművek fedezték, és ez az arány idén tovább nő, mert a kapacitás mintegy 60 gigawattal bővül.
Tavaly Kínában 145 GW, az EU tagállamaiban pedig 142 GW szélerőművi kapacitás állt rendelkezésre, ebből 45 GW Németországban, 23 GW Spanyolországban és 14 GW Nagy-Britanniában.
Steve Sawyer, a GWEC főtitkára szerint a párizsi klímaegyezmény azt jelenti, hogy 2050 előtt teljesen "dekarbonizálni" kell a világ villamosenergia termelését, és ebben nagy szerepe lesz a szélenergiának. Az energia szektor szénhidrogén mentessé tétele kivitelezhető, és nemcsak környezetvédelmi szempontból kívánatos, hanem az utóbbi években végbement drámai áresésnek köszönhetően gazdaságilag is versenyképes megoldás.
Mindeközben Magyarországon
Idehaza a szélerőművek telepítést ellehetetlenítő rendeletmódosítást fogadott el az Országgyűlés. Eszerint csak olyan szélerőművek telepíthetők, amelyek kb. öt-tíz évvel ezelőtti technológiát képviselnek, illetve a települések 12 km-es környezetében nem lehetne szélturbinát elhelyezni. További részletek >>>>
A villamosenergiáról szóló törvény módosítását aztán Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Áder szerint a módosítás nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.
Kínának és az Egyesült Államoknak nem riválisnak, hanem partnernek kell lennie - szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben. 
