|
| Soraya Sáenz de Santamaría és Mariano Rajoy a spanyol parlamentben. (EPA/JAVIER LIZON) |
Mariano Rajoy még múlt szombaton jelentette be, hogy ez lehet a megoldás, most a labda a katalánoknál van, hogy elfogadják a választást és törvényesen nyilvánítják ki az igényüket a függetlenedésre, vagy lázadnak és kinyilvánítják a függetlenségüket.
Korábban Carles Puigdemont kijelentette, hogy ha a spanyolok elindítják az alkotmány 155. cikkelye szerinti eljárást, akkor a katalán parlament ki fogja nyilvánítani függetlenségét, amit október 1-je után nem tett meg.
Muszáj ezt lépniük a spanyoloknak?
A spanyol kormány által benyújtott javaslatokat a testület 27 képviselőjéből 22-en támogatták, és 5-en szavaztak ellene. Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén a kormány javaslatai mellett érvelve arról beszélt, hogy minden kormány kötelessége a törvények betartása és betartatása, ők pedig teljesítik ezen törvényi, demokratikus és jogi kötelezettségüket.
Mint mondta, egy kormány sem engedheti meg, hogy területén ne legyen teljes a fejlett demokrácia, és épp ez az, ami jelenleg történik Katalóniában.
Meg kell menteni a katalánokat
A politikus szerint kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni, és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Katalóniát meg kell menteni azoktól, akik a törvényen kívül helyezik - mondta, hozzátéve, hogy a katalán kormányból mindig hiányzott az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
Bírálta a spanyol kormányt
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
|
Arra kérik a cégeket: ne hagyják ott Katalóniát Mariano Rajoy sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a spanyol kormány intézkedéseinek célja a gazdaság helyreállításának folytatása is. Aggasztónak nevezte, hogy a legfrissebb adatok szerint már több mint ezer cég döntött úgy, hogy székhelyét átteszi Katalóniából Spanyolország más területére, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy csökken a helyi turizmus, ami a gazdaság motorjának számító ágazat. "Kérem, hogy ne menjen el több cég, nyugodtak lehetünk, mert ez (az ügy) megoldódik, anélkül, hogy több kárt okozna" - jegyezte meg. |
Ebben bírálta a spanyol kormányt, amely szerinte jelentősen és indokolatlanul túllépte az alkotmány biztosította kereteket azzal, hogy a jelenlegi katalán kormányt elmozdítaná posztjáról a függetlenségi folyamat miatt.
A tervezett intézkedéseket aránytalannak nevezte és szerinte a jelenleginél még súlyosabb helyzetet hoznak létre azzal, hogy megfosztják Katalóniát politikai autonómiájától
Josep Lluís Cleries, a függetlenségpárti Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) szenátusi képviselője a bizottság ülését követően kifogásolta, hogy a vitában nem kapott szót a katalán kormány küldöttje.
A kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) több módosító javaslatot is benyújtott be az eredeti szöveghez, ezek közül elfogadták azt, amely szerint a intézkedéseket fokozatosan vezetnék be attól függően, hogy a politikai körülmények miként alakulnak Katalóniában.
Leszavazták viszont azt a szocialista indítványt, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után.
A bizottsági ülést megelőző nyilatkozatában Carles Puigdemont katalán elnök úgy fogalmazott, hogy nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában. A politikus hangsúlyozta: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák jelenleg ezt a lépést.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
