Most még együtt a trilógia - de meddig? MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Golgota védetté nyilvánítását a Miniszterelnökség kezdeményezte, de Gerhardt Ferenc nem titkolja, hogy ő maga is részt vett az ügyben - közeledett a Pákh Imre által megjelölt határidő, amikor elvitte volna a festményt a múzeumból, ezért indították meg az eljárást, ami sokakban visszatetszést keltett, de kétségkívül alkalmas a kép itthon tartására.

Az egész csak kitaláció?

Az MNB alelnöke az Origonak adott interjújában azt mondja, szerinte Pákh Imre hazudik, amikor azt állítja, bemutatta azt a dokumentumot, amelyen szerepel a festmény vételára, és Gerhardt az átutalási bizonylatot sem látta állítása szerint.

Úgy véli, Pákh az aukciósházak 10 millió dolláros értékbecsléseivel is csak blöfföl, mivel a kép már régóta nincs a piacon, így viszonyítási alap sincs az árhoz. Az alelnök szerint az egyetlen friss és reális mutató a Hamilton Galérának adott 5,7 millió dollár, amit néhány hónapja fizetett az állam a trilógia másik darabjáért.

Nemzetközi bíróság elé is mehetnek

Akár az is szóba jöhet, hogy egy ilyen erős sajtóvisszhangú esetnél valaki hamis dokumentumokkal próbálkozik - vélekedett Gerhardt Ferenc, aki azonnal eredetiségi vizsgálatot kérne, ha Pákh bemutatná az említett dokumentumokat.

Független szakértő szóba sem jöhet az ár újbóli megállapításánál, mivel az állam jogszabályokban szabja meg az állami műkincsvásárlás menetét. A államnak, mint vásárlónak, ragaszkodnia kell e jogszabályban elvetett menethez.

A Figyelő cikkeivel kapcsolatban az alelnök kétkedő Julian Becks hétmillió dolláros bemondását az eladási árról, sőt, azt állítja, hogy papírja van egy 15 évvel ezelőtti egymillió dolláros eladási ajánlatról. A kiviteli kötelezettséggel kapcsolatos dokumentumokat sem a Déri Múzeum, sem a Magyar Nemzeti Múzeum nem találta meg, pedig Becks korábban annak fejében hagyta itt a képet.

Nemzetközi bíróság elé ugyan kerülhet az ügy, de ilyesmi nem ott dől el - véli Gerhardt Ferenc, aki szerint az egész eset gusztustalan és egy hazugságözön.