Károk egy földrengés és egy cunami után. Forrás: Japánspecialista

Azt már láthattuk, mekkora károkat tud okozni egy földrengés, elég csak Olaszországra, vagy a napokban Japánt sújtó erősebb rengésre gondolni, igaz, utóbbinál ezúttal nem történt haláleset. A legnagyobb katasztrófával 2011. március 11-én kellett szembenéznie a szigetországnak, az ekkori földrengés volt ugyanis az, aminek nyomán a fukushimai atomerőmű környéke lakhatatlanná vált, miután a hűtőblokk sérülése miatt leolvadt a reaktor, ezt közölte a Japánspecialista a Privátbankár.hu-val.

Azóta a Japánok még nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és a biztonságra, a felkészítést pedig már rendkívül korán kezdik: a 4-5 éves óvodások már tanulják, hogyan bújjanak egy földrengés alkalmával az asztal alá, és védjék a fejüket, ha kint megszólal a sziréna. A felnőtt lakosságot a média és egy Yurekuru nevű alkalmazás segíti, utóbbi figyelmeztetést küld a felhasználó telefonjára, ha a közelben földrengés történik – ezt az alkalmazást egyébként már gyárilag telepítik a japán telefonokra. A turistáknak érdemes felírni a 171-es telefonszámot, ez az országos katasztrófavonal.

Erre van az óvóhely. Forrás: Japánspecialista

Könnyűszerkezetes házak, óvóhelyek

A japánok teljesen máshogy építkeznek, mint mi itt Európában – egyebek mellett egyáltalán nem használnak téglaépítésű házakat, mivel ezek könnyen elporladnak egy rengés során, ezek helyett acélszerkezetet használnak, ez ugyanis sokkal rugalmasabb és ellenállóbb a rázkódással szemben. A lakosság jellemzően könnyűszerkezetes fa-, illetve papírházakban él, ezeket olcsóbb és könnyebb újjáépíteni egy katasztrófa után. A házakon belül túlélőcsomagot helyeznek el,  a bútorokat pedig úgy helyezik el, hogy azok ne okozhassanak sérülést egy földrengés során.

Forrás: Japánspecialista

Az egyes területek helyi önkormányzata folyamatosan tájékoztató kiadványokat oszt a lakosságnak, ezeken szerepel, hogy pontosan mi a teendő, ha egy földrengés közepén találjuk magunkat, emellett listázza a környéken található óvóhelyeket is. Ezeket egyébként érdemes minél hamarabb megközelíteni, a katasztrófavédelem ugyanakkor azt tanácsolja, hogy ne autóval induljunk el, mivel egy dugó akadályozná a mentőket és a tűzoltókat a munkájukban.

A tűzoltóság gyakorlata Choshiban, Japánan. Forrás: Japánspecialista

Akiket kocsiban kap el a rengés, azoknak ott kell hagyniuk az autót az út mellett, nyitott autóval és a kulcsokkal a zárban – utóbbira azért van szükség, hogy a katasztrófavédelem szükség esetén elálljon vele az útból.