(Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk az MTI tájékoztatása alapján, hogy "hozzájárulhat Paks bővítésének állami támogatásához az Európai Bizottság a közeljövőben". Az MTI később az anyag eredeti címét és az erre vonatkozó bekezdést is törölte, így ennek alapján mi is módosítottuk cikkünk címét és első bekezdését.)

Ezekre van szükség a folytatáshoz

Két engedélyezési eljárás van folyamatban a paksi atomerőmű-bővítéssel. Az egyik a másodfokú környezetvédelmi engedély, a másik a telephely-engedély. Ezeket az engedélyeket az illetékes hatóságok, a másodfokú környezetvédelmi hatóság és az Országos Atomenergia Hivatal, várhatóan még az idén tavasszal kiadják - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn az M1-en.

Ha ezek az engedélyek rendelkezésre állnak, akkor az erőmű műszaki terveit és az előzetes biztonsági jelentést kell összeállítani. Ekkor dől el, hogy az engedélyes tervcsomagja megfelel-e a magyar jogszabályoknak és a nukleáris biztonsági előírásoknak. Kiemelte: a létesítési engedélyezési terv felülvizsgálatára 12 plusz 3 hónapja van az Országos Atomenergia Hivatalnak és ezt követően kezdődhet el a nukleáris relevanciával bíró épületek építése.

A kormány szerint ezért éri meg Paks II.

Aszódi Attila kitért rá: Paks II. megépítése nem növeli Magyarország Oroszországtól való függését, mert ma is atomerőművi blokkokat használ az ország Pakson 2000 megawatt teljesítménnyel. A tervezett új blokkokat azért építik meg, hogy fenntartható legyen az atomerőmű teljesítménye azután is, amikor a régi blokkokat le kell állítani. Elmondta, ha Paks II. nem épülne meg, akkor a kieső kapacitást földgázzal működő erőművekkel lehetne leginkább pótolni, ami valóban növelné Magyarország vezetékes energiaimport-függőségét. Emellett az új atomerőművi blokkok működtetése széndioxid-kibocsátás mentes lesz, ami ugyancsak előny. Emellett további előny az atomerőművek működtetésének alacsony költségszintje is - közölte Aszódi Attila.