Szombati brit sajtóértesülés szerint a brit kormány külön szabályrendszerrel szeretné elérni, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektora a brit EU-tagság megszűnése után is hozzáférhessen az Európai Unió egységes belső piacához.
Kölcsönös elismerés
A Financial Times bennfentes forrásai szerint a londoni elképzelés lényege az, hogy Nagy-Britannia és az EU kölcsönösen elismerné egymás szabályozói és felügyeleti rendszereit, és külön megfigyelő mechanizmus is létrejönne bármiféle eltérés kiküszöbölésére.
Mindehhez társulna egy konfliktusmegoldó rendszer is, amely különböző kondíciókat határozna meg, például előírhatná a tőkekövetelmények szigorítását olyan esetekben, amikor a megfigyelő mechanizmus túl nagy divergenciát tár fel bármely fél részéről a közösen elismert szabályozói és felügyeleti előírásoktól - áll a londoni gazdasági napilap szombati beszámolójában.
A Financial Times által idézett források egyike mindezt "dinamikus, viszonos, kölcsönös elismerési modellnek" nevezte. A tervet a lap forrásai szerint támogatja Mark Carney, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója is.
Blöfföl az EU?
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója többször kijelentette, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU egységes belső piacáról is - ahogy azt a brit kormány tervezi -, akkor nem lesz lehetséges a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának külön hozzáférése e piachoz.
A Financial Times forrásai szerint azonban Theresa May brit miniszterelnök tárgyalóstábja úgy gondolja, hogy Barnier blöfföl, és végső soron az EU is kész lesz olyan megállapodásra, amely biztosítja Európa hozzáférését a mély londoni tőkepiacokhoz.
Michel Barnier legutóbb múlt heti londoni látogatásán jelentette ki, hogy "óhatatlanul" vámjellegű és egyéb akadályok emelkednek Nagy-Britannia és az Európai Unió évi 640 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalma elé, ha a brit kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a brit EU-tagság megszűnése után kivonul az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.
Barnier hangsúlyozta, hogy ez a szolgáltatási szektor külkereskedelmére is vonatkozik, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat.
Egyedül maradnak?
Január végi londoni látogatásán Emmanuel Macron francia elnök is arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy Nagy-Britannia "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés előnyeiből, és ha Brexit után is hozzá akar férni az unió belső piacához, akkor ennek előfeltételeit is teljesítenie kell. Macron hangsúlyozta: a feltételek közé tartozik az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.
A brit kormány éppen azért nem kíván az EU egységes belső piacán maradni a Brexit után, mert nem akarja tartani magát e feltételekhez. Nagy londoni elemzőházak azonban már több tanulmányban felhívták a kormány figyelmét arra, hogy komoly károkat okozhat, ha a City a Brexit után nem férne hozzá az EU egységes belső piacához.
A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.
Uruguay ma választ új elnököt. 
