Forrás: Wikipedia
Ma ér véget Svájcban az a tíz napos hadgyakorlat, amelyen összesen 5 000 katona gyakorolta a tennivalókat az Európai Unió szétesésének esetére. A ’Conex 15’ fedőnévre hallgató hadgyakorlat céljait az alpesi ország nem is rejtette véka alá és a kormány honlapján hozta nyilvánosságra
Eszerint „Egy fiktív Európában a jövőben, új országokkal és határokkal, gazdasági válság dúl. Ennek következményei kihatnak Svájcra is: a tartalékok lemerülése, fekete-kereskedelem, bűnözői szervezetek. Nagy olaj-, gáz- és gabonatárolók lesznek a célpontjai szabotázsoknak és fosztogatásoknak. Ezen kívül az etnikai feszültségek nagyobb menekülthullámhoz vezetnek Svájcban.”
Svájc az elmúlt években már több hasonló feladatokkal bíró hadgyakorlatot tartott, amely az EU-ban esetlegesen keletkező krízisek Svájcra gyakorolt negatív hatásának kivédésével foglalkoztak. 2012-ben a ’Stabilo Due’ fedőnevű hadgyakorlat nyitotta meg a sort, amely során az ország szomszédságában kitört zavargások kivédést szimulálták. 2013-ban pedig a ’Duplex Barbara’ nevű hadgyakorlat során Franciaország szétesésének forgatókönyve került napirendre, amelynek eredményeképpen fél-katonai szervezetek támadták meg Svájcot.
Komolyan vegyük-e a svájci üzenetet?
Svájc hadseregéről érdemes kiemelni, hogy 32 éves koráig minden svájci férfi tartalékos katona is egyben. Otthonukban tartják egyenruhájukat, teljes felszerelésüket és fegyverüket. Egyes információk szerint a lakosság akár 12 órán belül mozgósítható. A semleges Svájc szárazföldi hadereje többek között 380 darab Leopard 2A4 típusú harckocsival rendelkezik.
Itt csak halkan jegyezzük meg, hogy a több szomszédjával napjainkban agresszív jelzőkkel kommunikáló Magyarország jelenleg mindössze 29 darab T72 M1 ’aktív’ harckocsival rendelkezik. Ezen kívül 43 darab harckocsit tart ’konzerválva’. A ’kikonzerválás körülbelül két hetet vesz igénybe, ha a jármű öt évnél kevesebbet állt – ha többet, akkor a pusztuló alkatrészek cseréje miatt egy hónapot.
A svájci hadgyakorlatot értékelve meg kell jegyezni, hogy amikor a hagyományos politikai centrum megroppanását látjuk Itáliától Görögországig és Franciaországtól Ausztriáig, akkor egy felelős államhatalomnak kötelessége, hogy előre kalkulálva számba vegye az esetlegesen rá leselkedő veszélyeket. Svájc pedig már látott pár európai felfordulást a környezetében az elmúlt évszázadokban, így jobban járunk, ha inkább elgondolkodunk és levonjuk a tanulságot a pragmatikus svájci stratégák elgondolásaiból.
A CIA-nál a muszlim bevándorlást tekintették gyújtópontnak
Annál is inkább, mert az amerikai biztonságpolitika is már elemezte az elmúlt időszakban a kontinensünkre váró kihívásokat. Olyan veszélyforrásra figyelmeztettek pár éve, amely váteszi erővel bírhat a jelen turbulens folyamatait figyelve.
2008 tavaszán a CIA igazgatója, Michael V. Hayden előadást tartott a Kansasi Állami Egyetemen. Az Európára leselkedő veszélyekről szólva kiemelte, hogy azon országok, amelyek már amúgy is nagyobb bevándorlói közösséggel bírnak, kiemelt növekedéssel fognak szembesülni a muszlim népességük számában, míg a nem-muszlimok száma csökkenni fog a születések számának esésével. Hayden kijelentette, hogy „a bevándorlók társadalmi integrációja számos befogadó ország számára komoly kihívást fog jelenteni – növelve a zavargások és szélsőséges cselekedetek potenciálját.”
Káncz Csaba jegyzete
Eldőlhet, hogy Izland folytatja-e a csatlakozási tárgyalásokat.
