A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat a munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.
| A kormány kedden megállapodott a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentéséről itt írtunk bővebben. |
Ki kell tartani
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat, a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható, hasonlóan a 2010-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulathoz. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, a kamara régóta szorgalmazta, hogy szükség van a hazai bérek felzárkóztatására, hiszen napi problémát jelent a magyar gazdaságban a munkavállalók bérlemaradásának kezelése a visegrádi országok, a nyugat-európai viszonyokhoz képest.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a munkaadók is érdekeltek a munkavallók tisztességes bérezésében, most nagyon alacsony a fizetésük. Még ha induláskor többletköltséget is jelent a munkaadóknak a megállapodás végrehajtása, hosszabb távon azonban kifizetődő lesz számukra a lépés - tette hozzá.
Az iparszövetség elnöke szerint a helyzet megítélésekor tekintettel kell lenni a formálódó kedvezőbb üzleti háttérre is, a bürokrácia csökkentésére, a kkv-kat érintő gazdaságfejlesztő, foglalkoztatást bővítő támogatásokra, a piacbővítésre. Mindez eredményezheti majd, hogy minden érintett elégedett lehet az intézkedéssel, a szövetség számítása szerint 2017-ben "egálba kerülhetnek" a kisvállalkozások, 2018-ban pedig erősödik az uniós pályázatok kedvező hatása.
Vidéken ez sokkal húzósabb lehet
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, a kistelepüléseken félnek attól, hogy ellátás szűnhet meg a minimálbér emelése miatt. Hozzátette: a munkaerőért árverseny van, amiben a kicsik egyre kevésbé tudnak részt venni, és félő, ha nem tudják kigazdálkodni a béremelés többletét, akkor a fekete munka erősödni fog.
Bár egyetértenek a költségvetés egyensúlyának fontosságával, de szerintük a járulékcsökkentés nem elég a béremelés többletének kompenzálásához - mondta Németh László.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár. A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a "túlhúzott" minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet. A tárgyaló felek közül a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást, ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak - fejtette ki Dávid Ferenc, aki szerint az állam a magyar költségvetésből nem segíti eléggé a munkaadókat a megállapodás végrehajtásában.
"Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.
Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere szerint is hátrányosak lehetnek az intézkedések azoknál a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), amelyek jellemzően minimálbért, illetve garantált bérminimumot fizetnek dolgozóiknak. Ezeket ugyanis nem kompenzálja a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése, mert ennél nagyobb mértékben nő mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum. Ezek a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek - fejtette ki.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
