Az elszámolási törvényjavaslat az elszámolásnak csak az általános polgári jogi szabályait határozza meg, a részletszabályok kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kap felhatalmazást. A miniszter a rendeleti szintű szabályozás előnyének tartja, hogy az bármilyen új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás.
Az elszámolás főszabálya, hogy az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt keletkezett túlfizetést előtörlesztésként kell figyelembe venni - ismertette az igazságügyi miniszter. Ennek lényege, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. A fennálló szerződésekhez kapcsolódóan a pénzügyi intézményeknek újra kell számolniuk a tartozás teljes összegét, valamint meg kell határozniuk a jövőbeni törlesztőrészleteket is.
Jelezte, az új árfolyamon és kamatszinten történő elszámolás következtében mind a tartozás még fennálló összege, mind pedig a törlesztőrészletek csökkenni fognak.
Mi van a lezárt szerződésekkel?
Lezárt szerződéseknél a túlfizetést a pénzügyi intézmény ténylegesen kifizeti majd a fogyasztónak - tette hozzá Trócsányi László, megjegyezve, hogy a bankokat a 2009. július 26. után megszűnt szerződéseknél terheli elszámolási kötelezettség.
A végtörlesztők esetében össze kell vetni a korábban kapott kedvezményt és a túlfizetett összeget, s az esetleges különbözet jár vissza a fogyasztónak. Az árfolyamgátba belépett adósoknál a túlfizetett összeget elsősorban a gyűjtőszámlán írják jóvá - részletezte.
Kivel mikor számolnak el?
A tárcavezető beszélt arról is, hogy elsőként - 2015. január 15-29. között - azok a devizahiteles fogyasztók kapják meg elszámolásukat, akiknek bankja nem indított pert. A pereskedő pénzintézeteknek a devizahiteles adósaikkal a következő hónapban, február 14-28. között - de legkésőbb a per jogerős befejezését követő 60. napon - kell elszámolniuk. A forinthiteleseknek április 16-30., illetve - banki per esetén - augusztus 15-29. - de legkésőbb a per befejezését követő 60. napon - kell megküldeni az elszámolást. A végtörlesztőkkel pedig november 30-ig kell elkészíteni az elszámolást. Tehát "a 2015-ös év a banki elszámolásokról fog szólni" a törvény alapján - összegezte.
Trócsányi László kifejtette, hogy a törvényjavaslat a megszakított végrehajtási eljárásokról is rendelkezik, miután a júliusi devizahitel-törvény alapján több tízezer ilyen eljárás szakadt meg. Fontos elvi rendelkezés, hogy az újraindulással kapcsolatban a végrehajtók nem számíthatnak fel újabb díjakat - közölte.
Alkotmányos-e egyáltalán a törvény?
Legkésőbb 2016. április 30-ig kamatmoratóriumot írnak elő, amelynek értelmében a bankok nem jogosultak egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre.
A jelenleg zajló, a bankok által devizahiteles perekről, kitérve ezek közül azokra, amelyekben az eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Trócsányi László megerősítette: határozott jogi álláspontja, hogy a támadott - a parlamentben júliusban elfogadott - jogszabály megfelel az alaptörvénynek, és kiállja az alkotmányosság próbáját. Ezzel kapcsolatos véleményét a múlt héten megküldte az Ab-nak, és az újabb felfüggesztésekre tekintettel azt ezen a héten további észrevételekkel egészíti ki - közölte.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
