Döntött az Alkotmánybíróság abban a két alkotmányértelmezési kérdésben, amellyel a kormány fordult a taláros testülethez. A kabinet azt tudakolta, hogy
- Az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná?
- A devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal?
Az Alkotmánybíróság elvi állásfoglalása szerint a második kérdésre a válasz: kivételesen bele lehet nyúlni a szerződésekbe, ugyanakkor - figyelmeztetett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke - ennek kapcsán a bírósági gyakorlatot kell figyelembe venni.
A jogot a szerződések utólagos módosítására - miként az a Portfólió tudósításából kiderült - az teremti meg, hogy az állam (kormány) joga és feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése. Ugyanakkor az, hogy az Alaptörvényben meghatározott elvek - például a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok - egyes szerződések esetében hogyan érvényesülnek, azt nem lehet alkotmánybírósági vizsgálat tárgya.
|
Varga a gazdasági megoldásokra hajlik Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn újságíróknak. A nemzetgazdasági miniszter szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és csökkent az ország sérülékenysége. Elmondta: fontos kérdés, hogy a parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését. |
A döntés nyomán még mindig nem kerültünk sokkal közelebb a helyzet megoldásához. Hiszen a bírósági gyakorlat ismeretében - konkrétan a Kúria decemberi jogegységi döntését követően - fordult a kormány az Alkotmánybírósághoz.
Akkor - mint ismert -, a Kúria az alábbi pontokról döntött:
- A deviza alapú kölcsönszerződésekben az adós devizában adósodott el, amiben ő viseli az árfolyamkockázatot.
- A szerződési feltételek emiatt nem ütköznek érvénytelenségi szabályba, nem uzsorás szerződések.
- A pénzügyi intézményt terhelő tájékoztatási kötelezettség kiterjedt a szerződésekre.
- Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, akkor a szerződés visszaállítására kell törekednie.
- Ha valamely pontot érvénytelennek találja a bíróság, azon a ponton felül a szerződés köti a feleket.
Az "egyetlen" nyitva hagyott kérdésben az Európai Bíróság határozatára vár jelenleg a Kúria. Ennek 1-2 hónapon belül várható megszületése előtt egy hónapja tett iránymutatásul szolgáló indítványt az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka, Nils Wahl. Eszerint megvizsgálhatóak a tisztességtelenség szempontjából azok a szerződési feltételek, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő.
Bár a főtanácsnok szerint ezen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők és emiatt alapesetben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatóak, ám azt egyedi alapon mégis vizsgálandónak tartja a főtanácsnok, annak fényében, hogy vajon az ügyfelek megértették-e, hogy a vételi és az eladási árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek, illetve, hogy ezek a feltételek kellően érthetőek és világosak voltak-e.
E témában a Kúria tavaly nyáron - épp az árfolyamrés esetében született, eredetileg precedens-jellegűnek beharangozott egyedi döntése - kimondta, hogy az árfolyam változásával kapcsolatos esetleges terhekről, kockázatokról az ügyfél pontos tájékoztatást kapott a szerződéskötéskor. A szerződések zöménél a folyósítás és a törlesztés rendszerére vonatkozó szabályok a szerződések részei voltak, így azokra - elvben - a közjegyzői okiratba foglaláskor külön is felhívták a figyelmet, majd annak megértését az adósok írásban is megerősítették - ettől kezdve jogi alapon támadhatatlan. (Az, hogy miért számít megértésnek, ha a közjegyző egy 4-5 oldalas szerződés teljes szövegét monoton hangon végigdarálja, ahelyett, hogy a jogszabály azt írná elő, hogy ilyen esetekben a legfontosabb feltételek pontszerű kimutatása történjen meg, amit az ügyfél tényleg be tud fogadni, egy másik, messze vezető kérdés.) Ráadásul a legtöbb szerződéshez kötelező elemként kockázatfeltáró nyilatkozat is készült, ami szintén tartalmaz az árfolyamrés alkalmazására szóló figyelmeztetést - az ügyfelek ezeket is aláírták - szakértők szerint jogi alapon nehezen megoldható kérdés, hogy ezek után helyt lehet-e adni olyan keresetnek, amely azt panaszolja fel, hogy a fenti dokumentumokat "szakmányban" íratták alá a hitelfelvevővel.
Az Alkotmánybíróság mai - többségi - határozata szerint ugyanakkor mind a témában hozott bírói döntéseket, mind a helyzettel kapcsolatban alkotott jogszabályokat felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság és alkotmányellenesség esetén mind az egyedi bírósági döntések, mind a jogszabályok semmissé tehetõek.
