A törvény egy másik pontja értelmében ugyanakkor átváltani csak akkor lehetne, ha a fogyasztó megkapta (átvette) a kiértesítést és attól a határidőtől kezdve eltelt 30 nap. Így viszont olyan hiteleket kell a törvény egyik pontja szerint átváltani, amelyeket a törvény egy másik pontja szerint nem lehetne.
Mikor okoz ez gondot?
|
Az ügyvédi iroda munkatársai szerint az elszámolási képlet hibáit aligha tudják majd az ügyfelek vitatni, így az MNB által ellenőrzött rendszereket üzemeltető bankokkal szembeni ilyen panaszoknál a bíróságok sem tudnak mást tenni, minthogy elfogadják a jegybank ítéletét a rendszerről. Azt ugyanakkor a jövőben is vitathatják az ügyfelek, ha a bank nem számolt el velük, pedig jogosultak lettek volna rá, illetve akkor, ha a bank által közölt számítási adatokban hiba van. A beszélgetésen elhangzott, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületnél úgy számolnak, hogy a mintegy 1,8 millió elszámolás 10 százalékát panaszolják meg az ügyfelek. |
Ez azokban az esetekben okoz komoly gondot, akik úgy döntenek, hogy devizában maradnának – és megfelelnek a feltételeknek. Ebben a helyzetben egyszerűen nem érthető a helyzet, hiszen a kötelező forintosítás után lényegében szabályozatlan, hogy alakítható vissza újra deviza(alapúvá) a hitel. Bár jogilag elfogadható lenne ez a megoldás, de informatikailag teljesíthetetlen.
A bankok ezért vélhetően úgy járnak el, hogy márciusban valamikor átalakítják az összes hitelt és később, a „problémás” ügyleteket kézzel visszaalakítják. Azért, hogy senki ne járjon rosszul, a bankok a májusban esedékes első kisebb törlesztőrészlet kiszámításakor (amely időpont a határidők miatt újfent problémás) alacsonyabb törlesztést állítanak be, mivel a jogszabály azt lehetőségként biztosítja számukra, hogy a későbbiekben még elszámoljon.
Tovább is van, mondjam még?
Ugyancsak problémás az ügyvédi iroda szerint, hogy a törvény értelmében az ügyfelekkel szemben csak a fix árfolyam alkalmazásával számolhatnak el a bankok január elsejétől. Ez ott okozhat gondot, hogy a deviza(alapú) hiteleiket eddig euróban törlesztő ügyfelek az elszámolási levelekben 308,97 forintos árfolyammal találkoznak, amely magasabb, mint a jelenlegi piaci árfolyam. Ők vélhetően – ha esélyük van rá – élnének a piaci árfolyam történő végtörlesztés lehetőségével, a törvény értelmében azonban erre nincs lehetőségük. A jogalkotó vélhetően úgy számolt, hogy mindenki jobban jár az elszámolással és a forintosítással, de ez így most visszájára sült el.
Az iroda képviselői szerint az ügyfelek tájékoztatása is problémás: a törvényben és a rendeletekben meghatározott feltételek szerint az elszámolási számítások mellett – amelyeket a jegybank bemutatott – az ügyfélnek minden olyan részletről tájékoztatást kell kapnia, ami módosult. E tekintetben pedig további gondot okozhat, hogy a változásokról érthetően kell tájékoztatást nyújtani. Nagy kérdés, hogy ezt a feltételt kielégíti-e az, ha a bank azt írja az ügyfélnek – mondjuk 2 oldalas listában -, hogy az Általános Szerződési Feltételek melyik pontjai változtak. E tekintetben a praktikus megoldás a teljes ÁSZF kiküldése lenne – ekkor azonban a nagy borítékból csomag lehet, amit az ügyfélnek postázni kell.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes bizakodó. 
