A bíróság elutasította a bank azon kérelmét, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon, és függessze fel az eljárást. A törvényszék szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését.
A bank érvei
A bank képviselője a tárgyaláson kifejtette, több ponton is alkotmányba ütközőnek tartják a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező törvényt. Ennek egyik oka, hogy a törvény visszaható hatályú, amit tilt az alkotmány és a jogalkotási törvény. "A bank nem tudta a 2010-es magatartását a 2014-es törvényhez igazítani" - jegyezte meg.
További alkotmányossági kifogás volt a bank részéről, hogy "nagyon rövid idő", 30 nap állt rendelkezésre a keresetlevél benyújtására. A bank álláspontja szerint a törvény sérti a bírói függetlenséget, mert a törvény szerint a bíróságnak a jelen helyzetből kell kiindulnia, nem veheti figyelembe a múltbeli környezetet - fogalmazott az UniCredit képviselője. A törvény ezenkívül közjogilag érvénytelen, mert az elfogadás során nem kérték ki róla megfelelően az Európai Központi Bank véleményét. Végül a törvény alkotmányellenes azért is, mert megtiltja a fogyasztókat védő civil szervezeteknek, hogy beavatkozzanak a törvény alapján indított perekbe.
Az UniCredit bank jogi képviselője elmondta még: az átlagos fogyasztónak az ésszerűen körültekintő, figyelmes személyt kell tekinteni.
Az állam érvei
Az alperes magyar állam képviselője kifejtette: az UniCredit a devizahitel-szerződésekhez fűzött oklistával csorbította a fogyasztók jogait, mert egy átlagosan intelligens fogyasztó sem láthatta, hogy mely körülmény megváltozása milyen változást fog előidézni a szerződéses viszonyban. Az állam képviselője elmondta, a törvény nem ellentétes az európai joggal, mert engedélyezett a fogyasztó javára való eltérés az egyes tagállamon belüli, nemzeti szabályozásban.
Az állam jogi képviselője szerint az UniCredit által a hitelszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek között nem volt olyan, amelyből kiderült volna, hogy "ha például a bank 0,5 százalékkal megemelte a kamatot, az miért következett be". Az UniCredit ráadásul 2010-től alkalmazott egy olyan kikötést, amellyel felülírta a szerződés egyoldalú módosítását lehetővé tevő, teljes konkrét oklistát. E szerint ugyanis "hirtelen bekövetkező pénzpiaci zavarokra" hivatkozva is egyoldalúan módosíthatta a devizahitel-szerződést.
A per hátteréről
|
Egy ügy már biztos az Alkotmánybíróság elé kerül A Fővárosi Törvényszék pénteken felfüggesztette az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását, és elfogadva a hitelintézet javaslatát úgy döntött, az Ab elé terjeszti a devizahitelekkel összefüggő ügyet. Részletek >>> |
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, amely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen.
Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek.
A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25. volt. A törvényi határidőig összesen 79 keresetlevél érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. Ezek közül 42 keresetlevelet utasítottak el idézés kibocsátása nélkül. Az alaki, formai, illetve egyéb okok miatt elutasított keresetlevelek közül a törvényes határidőben 23 pénzügyi intézmény nyújtotta be újra a keresetlevelét.
A vártnál magasabb harmadik negyedéves bevételről és nyereség. 
