A bankok és a kormány által tavaly kialakított Árfolyamgát 2.0 elnevezésű konstrukció könnyítést jelent a devizaalapú jelzáloghitelt egyre nehezebben törlesztő ügyfeleknek. A belépés határidejét meghosszabbították, így a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján május 30-ig lehet jelentkezni a rendszerbe.
2017 közepéig szól
Akár több százezer forintot is megtakaríthatnak azok, akik belépnek, ez pedig igazán nem elhanyagolható a megterhelt családi kasszák szempontjából. Például egy 10 millió forintos tőketartozást mutató, 2027-ben lejáró hitel havi törlesztése 22 ezer forinttal csökkenhet az árfolyamrögzítés ideje alatt 240 forint körüli frankárfolyamot feltételezve. Ebben az esetben így több mint 740 ezer forint megfizetésétől mentesül az ügyfél.
Az árfolyamváltozások ellen 2017 közepéig védelmet nyújtó, kiszámítható havi törlesztőrészletet garantáló konstrukciót az Erste Bank devizalapú jelzáloghitellel rendelkező lakossági ügyfelei közül már 27 ezren választották.
Az árfolyamgátról
Az Árfolyamgát 2.0 rendszer lényege, hogy a hitelüket egyre nagyobb nehézségek árán törlesztő ügyfelek legfeljebb 2017. június 29-ig rögzített árfolyamon (CHF-nél 180 forintos árfolyamon, EUR hitelnél 250 forintos árfolyamon) fizethetik a törlesztőrészletet, így az árfolyamváltozásból adódó esetleges többletet nem kell kifizetni a szóban forgó időszakban. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik, amelyet az ötéves periódus lejárta után, legkésőbb 2017. július 1-je után kell kedvezményes feltételekkel törleszteni.
Az ügyfelek számára teljes védelmet jelent az árfolyamgátas rendszer: ha az adott deviza árfolyama egy meghatározott szint – svájci franknál 270, eurónál 340 - fölé emelkedne, akkor ezt a többletet az állam fizeti ki az ügyfelek helyett. Amennyiben az ötéves periódus alatt a meghatározott árfolyam alá csökken az adott deviza árfolyama, akkor a különbözet mérsékli a gyűjtőszámlahitel összegét.
Bóka János számolt be róla. 
