A kormány az árfolyamrés és a szerződések ügyében az Európai Bíróság döntésére vár, viszont még karácsony előtt, a jövő hétfői ülésén napirendre veheti a devizahiteles ügyet, mivel a Kúria döntése után új helyzet alakult ki - írja a Népszabadság.
A Kúria döntése után teljesen kétségessé vált az a jogi megoldás, hogy – Horvátországhoz és Törökországhoz hasonlóan – a polgári törvénykönyvben rögzíthetnék, a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket. A cél viszont nem változott, a választások előtt szeretnének olyan jogi megoldást az ügyben, melynek segítségével legalább 17-20 százalékkal mérséklődnek a havi törlesztőrészletek - írja a lap.
Kósa szerint gyáva lépés volt
A Fidesz szerint a Kúriának döntenie kellene, a devizahitelekkel kapcsolatos árfolyam-különbözet és egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében is - jelentette ki Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
A legfőbb bírói testület hétfőn úgy döntött, a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba. Az árfolyam-különbözettel és az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban azonban a strasbourgi bírósághoz fordult a Kúria. Kósa Lajos utóbbit gyáva lépésnek nevezte, időhúzásként értékelte, ami csak a bankoknak kedvez. Álláspontja szerint ezeknek a kérdéseknek nincs nemzetközi vonatkozása, hiszen a Kúriának Magyarországon magyar joganyag alapján, magyar szereplők között született szerződésekről kellene döntést hoznia. A legfőbb bírói fórumnak ez a dolga, "ezért tartjuk fenn ezt a rendszert" - mondta.
Kövér: a bankok oldalára állt a Kúria
Tegnap a kormánypárt részéről hasonlóan nyilatkozott Kövér László is; az Országgyűlés elnöke szerint szó sincs arról, hogy mindent megtett volna a bírói testület, húzza az időt, és nem döntött az egyoldalú szerződésmódosításokról, a kamatemelés és az árfolyamrés kérdéséről sem. Hozzátette: ő is azt gondolja, hogy a legfőbb bírói testület a bankok oldalára állt; ő másként döntött volna a helyükben.
Mit mond a Kúria?
A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémát okoznak, melyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetők, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekből - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke a döntés után. Részletek >>
Sajtóértesülés szerint megegyeztek a felek. 
