A Budapest Bank megbízásából készült kutatás adatai alapján a tavalyi felmérés óta a bankváltási hajlandóságot kifejező Banki Mobilitási Index értéke mindössze két ponttal nőtt (32,2 pontra). A kutatás szerint a lakosság csupán egynegyede hasonlítja össze saját bankja díjszabását más pénzintézetek ajánlataival, és csak minden tizedik ember tartja elképzelhetőnek, hogy bankot vált egy éven belül. Egyelőre a tranzakciós illeték sem alakította át a piacot vagy mozdította meg a banki ügyfeleket: a magyarok 55%-a egyáltalán nem érzékelt költségnövekedést az év eleje óta.
A többség elégedett a bankjával
A magyarok közel 90%-a elégedett a bankjával és megbízik benne. Többek között ennek is köszönhető, hogy a lakosság kétharmada azóta tart ki főbankja mellett, amióta annál először vett igénybe szolgáltatást, és nincs is más pénzintézettel kapcsolata.
A banki kapcsolatok átlagos hossza 7 év. Ugyanakkor azok, akik elégedetlenek jelenlegi bankjuk szolgáltatásaival, nagyrészt szintén nem keresnek más pénzintézetet, mert nem akarnak a bankváltással bajlódni, például mert úgy gondolják, hogy ez túl sok időt vesz igénybe.
|
Ami a felmérésből kimaradt: a készpénzA tranzakciós illeték emelése miatt egyre több banknál kell díjat fizetni a kártyás vásárlások után. Ön hogyan védekezik ez ellen? Ezt kérdeztük nemrég a Privátbankár olvasóitól. A több mint 3500 válaszadó kevesebb mint fele választ olyan megoldást, ami a banki ügymeneten belül zajlik - közülük majd minden második válaszadó elgondolkozik azon, hogy másik számlacsomagot, akár másik bankot is válasszon. Az összes válaszadó ötöde (bár jó részüket zavarja, hogy drágább a bankolás) mindent úgy hagy, ahogy van.
Rossz hír, hogy válaszadó olvasóink több mint fele banki költségeit úgy kívánja mérsékelni, hogy amit csak tud, készpénzben intéz - talán ez a legrosszabb mellékhatása a bankok folyamatos megsarcolására kihegyezett politikának. A növekvő készpénzforgalom ugyanis nemcsak jelentős társadalmi költséget okoz, hanem a feketézés, a rejtett gazdaság melegágya is.
|
A banki díjszabásokat kevesen hasonlítják össze
A válaszadók 85%-a időről időre ellenőrzi banki költségeit: elsősorban a havi számlavezetési díjra és az ATM használatának díjára figyelnek. Arra viszont már csak a lakosság egynegyede fordít figyelmet, hogy ezeket más pénzintézetek ajánlataival is összehasonlítsa, amit főként az érdeklődés hiánya (45%) és az a vélekedés magyaráz, hogy a bankok ajánlatai nem térnek el jelentősen egymástól (33%), de sokan mondják azt is, hogy erre nincs elég idejük (23%), vagy nem igazodnak el az ajánlatok között (16%).
|
| Banki költségek ellenőrzése (%) Forrás: Budapest Bank |
A más bankokkal való összehasonlítás sem eredményez azonban nagyobb mobilitást: azok, akik más pénzintézetek ajánlatait is meg szokták nézni, mindössze 10%-kal nagyobb arányban tartják elképzelhetőnek, hogy bankot váltanak a következő egy évben.
A tranzakciós illeték hatását egyelőre kevesen érzékelték
A tranzakciós illeték bevezetése óta a magyarok több mint fele nem érzékelt költségnövekedést, és nem is vizsgálta felül bankja díjszabásait. Azok, akik észlelték a banki díjak emelkedését az év eleje óta, a leggyakrabban úgy reagáltak a díjemelésre, hogy csökkentették azoknak a tranzakcióknak a számát, amelyek költsége emelkedett (30%), 25%-uk szerint viszont olyan alacsony mértékű a változás, amely nem indokolja a bankolási szokásai megváltoztatását.
|
| Tervezett bankváltás (%) Forrás: Budapest Bank |
Az elmúlt fél évben a bankon belüli számlaváltások aránya is elenyésző volt (az összes válaszadó 6%-át érintette), és a díjnövekedést érzékelők is ugyanilyen arányban kerestek bankon belül kedvezőbb költségű számlacsomagot. Az összes válaszadó közel 60%-a számára a költségnövekedés önmagában nem indok a bankváltásra, azonban havi 500 forintos díjemelkedés esetén már 30% venné fontolóra, hogy új szolgáltatót válasszon.
Jobban figyeljük az árakat, mégsem váltunk
A piacon elérhető szolgáltatások díjaival kapcsolatos csekély érdeklődés azért is meglepő, mert a főbank kiválasztásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a kedvező fenntartási díjak. A tavaly őszi mérés óta 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik fontos döntési szempontnak tartják a banki költségeket (63%). Ez maga mögé utasít minden egyéb választást befolyásoló tényezőt, köztük a bank hírnevét (59%), kiterjedt ATM- (52%) és fiókhálózatát (46%) és jól működő internetbankját (40%) is.
Ha nem kell utánajárni, akkor szívesebben váltunk
Bár a lakosság 90%-a nem tervezi főbankjának leváltását a következő egy évben, de ha megkeresnék egy kedvező ajánlattal, a válaszadók fele már elgondolkodna, hogy kipróbáljon egy új bankot. A megkérdezettek főként kedvező folyószámlacsomag-ajánlatok (51%) és számlanyitási akciók (41%) esetén fontolnák meg, hogy egy másik pénzintézetre váltsanak, míg a megtakarítási és hitelajánlatok kevésbé tudják megmozdítani az ügyfeleket.
Nem muszáj másik bankot keresni a váltáshoz
„Kutatásunk rámutatott, hogy az árérzékenység növekedése ellenére a lakosság döntő többsége továbbra sem keres aktívan megoldást a banki költségek optimalizálására. Pedig akár bankon belül is érdemes megvizsgálni, hogy valóban a pénzügyi szokásainknak megfelelő, kedvező számlacsomagot használunk-e. Ez most, a tranzakciós adó újabb emelése nyomán lehet különösen aktuális azoknál, akik eddig nem vizsgálták felül banki költségeiket, hiszen könnyen elképzelhető, hogy akár bankon belül, akár a piacon találnak a jelenleginél jobb ajánlatot.” – mondta el Ákos Tamás, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője.
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
