Már az Alkotmánybíróság foglalkozik a devizahitelek ügyével

Az Alkotmánybíróság (Ab) megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát - mondta Bitskey Botond, a testület főtitkára pénteken az MTI érdeklődésre.

Arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, a főtitkár egyelőre nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, ám az Ab az indítványt a jelentőségéhez mérten kezeli. Ha beérkezik egy indítvány, a testület ügyrendje szerint az elnök kijelöli az ügy előadó bíráját, aki hozzáfog a határozattervezet készítéséhez, amelyet az Ab teljes ülése megvitat, és amikor többségi vélemény alakul ki, megszülethet az Ab döntése.

Az új alkotmány életbe lépése, 2012. január 1-je óta a kormány három alkalommal kért alkotmányértelmezést az Alkotmánybíróságtól: tavaly a médiatörvénnyel, illetve az uniós alapszerződésekkel, idén pedig a médiatanács elnökének képesítési feltételeivel összefüggésben.

Több pontot is vizsgáltatnak

Az Ab más eljárásaitól eltérően ebben az ügytípusban nem semmisít meg jogszabályt, illetve nem függeszti fel annak alkalmazását, hanem értelmezi az alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.

A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.