A 2002 és 2010 közötti devizaeladósodás okainak feltárására létrehozott albizottság összefoglaló jelentésére a főbizottságban az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott.
Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnökének javaslatára ugyanakkor döntöttek arról is, hogy az előzetes napirenddel ellentétben, a jelentés alapján elkészült, "a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről" szóló határozati javaslatot csak a következő ülésen tárgyalják. Papcsák Ferenc ezt arra hivatkozva kérte, hogy a kormány is kialakíthassa álláspontját a javaslatról, illetve a képviselői javaslatokra is sor kerülhessen. A határozati javaslatot a bizottság így végül nem tárgyalta meg, de annak tervezetét az ülésén kiosztották a képviselőknek.
|
Megint téma a devizahitelek forintosításaA tervezet szerint a bizottság javasolja a kormánynak azt is, hogy vizsgálja meg a devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. Bár a bizottság megfontolásra tett javaslata (és főleg annak tervezete) még fényévekre van egy életbe lépett jogszabálytól, ráadásul a részletek sem ismertek, a végtörlesztés lezárása, az új árfolyamrögzítés és devizahiteles mentőprogram rendszerének kialakítása után nehéz elképzelni, hogy a kormány újra nekifeszüljön a forintosításnak - ráadásul a végtörlesztéses 180 forintnál akár még alacsonyabb, folyósításkori CHF-árfolyam mellett hatalmas terhet róna akár a bankokra, akár a költségvetésre. Ráadásul azok az ügyfelek, akik saját "megmentésük" érdekében képesek voltak tőkét megmozgatni, vélhetőleg már mind kikerültek a rendszerből a végtörlesztéssel. |
E szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, mert az adósság törvény alapján történő rendezése komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit.
A tervezetben szerepel továbbá, hogy építsék be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
A javaslat felhívja a figyelmet arra, hogy több ezerre tehető azoknak a száma, akik nem pénzintézetekkel kötöttek szerződést, hanem pénzügyi szolgáltatókkal, illetve hitelközvetítőkkel, így a "reparációból" és a kormányzati, állami segítségnyújtási rendszerből kimaradtak. A tervezet szerint ezért meg kellene vizsgálni, hogy ez mekkora társadalmi csoportot érint, mekkora összegben és milyen formában, illetve, hogy új jogintézmény létrehozásával vagy a már meglévő jogszabályok módosításával hogyan emelhetők be ezek az emberek, családok a "reparáció rendszerébe".
Javasolják a kormánynak azt is, készítsen elő jogszabálymódosítást arról, hogy a pénzügyi szolgáltató, hitelközvetítő társaságoknál legyen elvárás a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettsége és meghatározott szakmai gyakorlata. Szintén megfontolásra ajánlják annak lehetőségét, hogy kötelező jogi képviselettel biztosítsák, hogy a hitelfelvevők megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz jussanak.
A tervezetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is felkérik, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti hatóságokkal, illetve végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazását illetően, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen magasabb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná. Arra is felkérik a PSZÁF-ot, hogy a vizsgálatok alapján, ha szükséges, javasoljon jogszabályi változásokat is. A tervezet szerint a kormánynak, illetve a PSZÁF-nak a feladatok teljesítéséről szóló beszámolóját legkésőbb március 31-ig kellene benyújtania az alkotmányügyi bizottságának.
A techrészvények veszítettek a legtöbbet. 
