Példaértékűnek szánja a Fidesz azt, hogy a héten megalakult Parlament első intézkedése a kilakoltatási moratórium megszűnéséről szóló jogszabály lenne, amelynek elfogadása még az új kormány alapjait meghatározó, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását is megelőzné - ez szűrhető le Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szavaiból.
Az aktuálpolitika egyből kikezdte az új házszabályi garanciákat
A problémát az jelenti, hogy ezzel a lépéssel a Fidesz sokkal többet venne el: a hitet abban, hogy valami változik. Néhány napja még Kövér László régi-új házelnök is lényegében elismerte, hogy rendkívül aggályos időszakon van túl a Parlament azzal, hogy - kis túlzással - a hétfő délután 3/4 2-kor beterjesztett sarkalatos törvény-javaslatok fél háromra már törvénnyé értek. A most bejelentett lépés kapcsán az új Parlament már az első jogalkotói ténykedésével eltérne az ilyen esetek előfordulását megakadályozó új Házszabálytól - mintegy jelezve, hogy a nagy ígéreteket is felülírhatja az aktuál-gondolkodás. (A rendes ügymenetben sem hosszú hetekkel, legfeljebb egy héttel csúszhatna a jogszabály megalkotása.)
Kell a sietség?
Ez persze nem lenne baj, ha tényleg égne a ház. De szükség van-e a hirtelen intézkedésre? Egyfelől a politika szintjén biztosan, ám ne feledjük el: május 12-én lehet a törvény elfogadva, vagyis közel 2 héttel a hónap megkezdését követően léphet életbe a további korlátozó jogszabály. Miután ultraérzékeny területről van szó, egész biztosan hallottunk volna már arról az elmúlt napokban, ha a moratórium lejártát követően tömeges kilakoltatás indult volna be. De ilyen nem volt.
(Emlékezhetünk arra, hogy Rogán Antal tavaly, az árfolyamgát szélesítésekor is arról beszélt, hogy megneszelve a lehetőség bővítését, több bank is felmondta a bedőlés szélén álló adósok hiteleit - ám ez azóta sem lett bizonyítva.) Előfordulhat az, hogy volt bank, amely most "készült" a moratórium megszűntére - ám azt követően, hogy immár hetek óta zajlik a polémia a moratórium meghosszabbításáról és a devizahiteles kérdés gyors megoldásának igényéről, öngyilkos lépésnek tűnne, ha nekiindultak volna a végrehajtók. (Persze az sem tagadható le, hogy a moratórium egy komoly eszközt vesz ki a kockázatkezelés kezéből, ha a bank másképp már nem tudja érvényesíteni jogait - erre utalt a Fidesz frakcióvezetője is akkor, amikor arról beszélt, hogy a határidő nélküli meghosszabbítás után a bankok sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, s így érdekeltek lesznek ők is a gyors rendezésben.)
Ugyanakkor - miként arra a végrehajtói kamara adatai rávilágítottak - az árverések (s így a kilakoltatások) tizede köthető a bankokhoz - a pénzintézetek által kényszerértékesítésre került ingatlanok több, mint háromnegyedére azért kerül rá a jelző, hogy azt tulajdonosa felajánlhassa a Nemzeti Eszközkezelőnek. Vagyis bár a kilakoltatási moratórium és a devizahitelezés közötti kapcsolat valós (sokak közműtartozásai is a megugró hiteltörlesztéssel függnek össze), ám az intézkedés ilyetén tálalása egyértelműen politikai megoldás.
Még várnak a bejelentéssel. 
