Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el a jogszabályt, amelynek egyes paragrafusai már október 15. óta hatályban vannak. A jogszabály szerint az ügyfelek túlfizetéseit a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankokat terheli.
Nem csak a devizahitelesekkel számolnak el
Elsőként a devizahiteleseknél zajlik le az elszámolás: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást.
A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek.
A végtörlesztők is kérhetik
A bankoknak - az ügyfél kérésére - a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk: az érintettek - tízezer forintos díj ellenében - jövő márciusban kérhetnek elszámolást a pénzintézettől, amelynek ezt 2015. november 30-ig kell megküldenie. Azoknak, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel, nem kell a díjat megfizetniük, ha pedig az elszámolás eredményeként a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki.
A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés 2009. július 26. előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.
Eszközkezelő és árfolyamgát
Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.
A bankok a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban nem mondhatják fel. A jogszabály a pénzintézeteknek legkésőbb 2016. április 30-ig megtiltja az egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelést is. A félbeszakadt végrehajtási eljárások leghamarabb az elszámolás után folytathatók. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy az ügyfelek az elszámolással kapcsolatban panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak.
Vonnák Balázs, az MNB igazgatója korábban az MTI-nek elmondta, hogy az elszámolás szabályozását több jegybanki rendeletben rögzítik. Ezek közül az első, "az alaprendelet" a rendszeresen és határidőre fizető adósokra vonatkozik majd. A speciális eseteket - a késedelembe esett ügyfelek, az árfolyamgátban részt vevők ügyét - külön "alrendelet" fogja szabályozni. Az elszámolás lényegi elemei megegyeznek majd az MNB által július végén közzétett, a hitelszerződések újraszámítását bemutató alapelvekkel, melyeket az árfolyamrés semmissége miatt kell alkalmazni.
Olcsóbb lehet betegnek lenni. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
