Újabb fordulatról számol be a Napi.hu az idén kitört aranyhamisítási botrányban: lezárult az értékbecslési vizsgálat a Kézizálog Zrt-nél, amely aranytömbök és ékszerek helyett trombitarézzel és bizsuval verte át a magyar pénzintézeteket, amelyek hitelezték a működést.
A vizsgálat alapján a Kézizálog széfjeiben lévő ékszerek értéke közelít a nullához, még az értékbecslés díját sem fedezi, tehát az ékszer-,nemesfém- és drágakő-fedezet szinte semmit sem ér - számol be a lap. Beragadt tehát
- 5 milliárd forintnyi hitel a CIB Banktól,
- 3,5 milliárd a Raiffeisentől,
- 3,2 milliárd az Unicredittől,
- 2,5 milliárd a K&H Banktól,
- 2,2 milliárd az OTP Banktól,
- 2 milliárd a Sberbanktól,
- 1,6 milliárd a Commerzbanktól,
- 500 millió a Széchenyi Banktól.
Az értékbecslés költsége több mint 100 millió forint volt, ebből kiderült, hogy ugyan minden megvan darabra, de az értékük szinte semmi. A bankok korábban még az értékbecslést sem akarták megcsináltatni ennyi pénzért.
Döbbenet
A pénzintézeteket azért is sokkolta a botrány, mivel a szóbeszéd szerint az elmúlt években ellenőrzésre kirendelt értékbecslő, aki véletlenszerűen vizsgálta meg a fedezetként használt értékeket, a Kézizálogot vezető Bíró Péter cinkosa volt végig. Így két magyarázat van a csalásra: vagy a tárolás ideje alatt cseréltek hamis tárgyakra, vagy eleve hamis ékszereket vettek zálogba. Ha viszont az előbbi a helyzet, akkor felmerül a kérdés, hogy milyen szervezettel állhatott Bíró kapcsolatban, mivel csak úgy nem lehet ennyi ékszerről ilyen pontos hamisítványokat legyártani - veti fel a Napi.hu.
A júliusban elfogadott 2026. évi XXXV. törvény módosította a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait, éppen emiatt érdemes végigvenni, mi is változott. 
