(Fotó: Pixabay.com)

Bár a bitcoin árfolyama idén év végén meglehetősen nyugodt, nyoma sincs a tavaly év végi zuhanásnak, vagy a két évvel ezelőtti boboréknak, a blokklánc– és kriptodeviza-technológia körül nagy események vannak. Az Európai Központi Bank Karácsony előtt újabb részleteket szivárogtatott ki “digitális euró” projektjéről.

A tanulmány szerint összeegyeztethetővé lehet és kell tenni a privát adatok védelmét a különböző előírásokkal, mint a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem. Az EKB ezen a többi európai jegybankkal együtt dolgozik, a leendő terméket “CBDC” néven említik. (Központi banki digitális fizetőeszköz, “central bank digital currency”.)

A koncepció szerint megvalósítható, hogy az ügyfél különböző összegeket úgy továbbítson egy ilyen digitális rendszerben, hogy abba sem a központi bankoknak, sem pedig a rendszer többi szereplőjének ne legyen betekintése. Kivéve, akiket erre az ügyfél felhatalmaz. A nagyobb összegeket persze a pénzmosás veszélye miatt kiemelt figyelemmel vizsgálnák, ehhez egy “AML-” (pénzmosás elleni) független hatóságot állítanának fel.

(A fő gond az lehet, hogy a hagyományos bankrendszerben az egyes bankszámlák forgalma titkos. Az viszont ismert vagy az lehet, hogy mely számlának ki a tulajdonosa. A kriptodevizák többségénél viszont a számla tulajdonosa nem ismert, de a forgalmuk bárki számára megtekinthető, transzparens. Az adatokat több ezer vagy legalább több tucat szerveren, másolatokban tárolják. /DLT, vagy elosztott főkönyv./)

Jön a muszlim kriptó

Az EKB azt írja, hogy “nincs sürgős szükség a CBDC kibocsátására”. De hasznos megismerni azt, hogy a digitális fizetőeszköz hogyan működne, és milyen hatással lenne a gazdaságra.

A bitcoin árfolyama három évre (Tradingview.com)

De nemcsak az EKB kísérletezik “digitális euróval”. A kínaiak hasonló kezdeményezései után most azt is bejelentették, hogy Irán, Törökország, Katar, Indinézia és Malajzia tárgyalásokat folytatott egy közös muszlim kriptodeviza létrehozására. Úgy tűnik, ennek lényege az amerikaiaktól való függés lazítása lenne. (Ez mondjuk Venezuelának sem igazán sikerült a “petróval” – a szerk.)

Miért ők szeretik legjobban?

Az ING bank egyik kutatása szerint a világon a lakosság körében a kriptodevizák elterjedtsége Törökországban a legnagyobb, 18 százalékos. Említik azt is, hogy a kormány következő négy éves fejlesztési tervében is szerepel a török kriptodeviza létrehozása. Azt már nem, de erősen gyanítható, hogy a török polgárok lelkesedése a technológia iránt a gyakran elszálló, sokszor kétszámjegyű inflációval és durva líragyengülési periódusokkal is erősen összefügg.

Letiltották az évtized legjobb befektetését

Köszi a karácsonyi reklámot, Youtube! (forrás: Twitter)

“Karácsonyi tisztogatásnak” (purge) nevezte el a sajtó azt, hogy a Youtube december 23-án elkezdett blokkolni egy csomó, kriptodevizákkal foglalkozó csatornát, felhasználót. Ez óriási felzúdulást okozott a témával foglalkozó befektetők, számítástechnikusok, játékosok és más rajongók – valószínűleg globálisan több milliós – táborában. “Letiltották az évtized legjobb befektetését” – panaszkodtak sokan, arra utalva, hogy a bitcoin tíz év alatt pár centről több ezer dollárra drágult. (Most 7400 dollár.)

Pár nappal később a Google azt állította, hogy tévedésről van szó, és elkezdték a tartalmakat visszaállítani. A problémát lehet, hogy nem is a szóban forgó csatornák okozták – azok gyakran csak oktató videókból vagy visszafogott hírcsatornákból állnak –, hanem az azokhoz kapcsolódó hirdetések, linkek. Azok között már gyakran akadnak olyanok, amelyek végletesen kockázatos származékos ügyletekre biztatnak, vagy egyenesen csalókhoz vezetnek.

Keresik a Youtube utódait

Könnyen lehet, hogy a Google a Youtube-tartalmak eltávolításával öngólt lőtt. Azóta ugyanis egyfolytában azzal foglalkozik a “kriptodeviza-sajtó”, hogy a hasonló eseteket, az internetes gigászok “cenzúráját” hogyan lehet elkerülni. Sorra születnek az olyan cikkek, amelyek megpróbálják felsorolni, milyen Youtube-alternatívák vannak, főleg persze a blokklánc- és kriptodeviza-üzletágban, decentralizált működéssel. (Aminek nincs központja, azt nehezebb, ha nem lehetetlen cenzúrázni.)

Némelyik törölt Youtube-csatornának több százezer követője volt. A félmillió felhasználóval rendelkező LBRY kétszázezerrel növelte ügyfelei számát egy hónap alatt – állítja a cég a Cointelegraph cikkében. “A legfontosabb, amit youtuberként tanultam, az az, hogy ne bízz a Youtube-ban” – idéznek még egy kriptodevizás tartalomgyártót.

Kaotikus az alternatív kínálat

Persze valószínűleg pár százezer látogató sem fogja földhöz vágni a Youtube-ot, viszont ugyanennyi új rajongó nagyszerű, ugrásszerű eredmény lehet azoknak az alternatív, kisebb szolgáltatóknak, amelyek a Youtube babérjaira vágynak. Úgy szeretnénk neked megköszönni, Youtube, kívánni sem tudtunk volna ennél csodálatosabb karácsonyi ajándékot – twittelte egyikük.

Csakhogy ezekkel az alternatív, decentralizált platformokkal is van egy csomó probléma. Sokuk szinte csak kriptodevizákkal, összeesküvés-elméletekkel, erősen gyanús pénzügyi termékekkel, máshonnét kitiltott szélsőséges zagyvaságokkal, önjelölt őrült prófétákkal van tele. Amatőr fotókkal, béna mémekkel. Vagy más oldalak, termékek, szolgáltatások reklámjaival, meg esetleg saját maga dícsérgetésével.

A másság ára

Van, amelyiket az alacsony sebessége, másikat az áttekinthetetlensége tesz élvezhetetlenné. Megint másik erősen specializálódott, például számítógépes játékokra. Olyan is akad, amely függetlennek látszik, de valójában a Youtube-on tárolt (host-olt) videókat kínál, rendszerez.

Mindennek pedig az lehet az oka, hogy üzleti modell, a jó tartalomgyártókat megfelelőképpen jutalmazó rendszer még nem alakult ki. A Google-(Youtube)-Facebook-Twitter és egyéb “hagyományos” közösségi oldalak módszereit, a reklámdömpinget és az adatbányászoknak való értékesítést a szervezők általában kizárják – éppen ebben igyekeznek mások lenni.

A 3speak videómegosztó részlete

Az inflációs modell válsága

Ehelyett sokuk kriptodevizákat ad a tartalomgyártóknak (újonnan, inflációval létrehozott, folyamatosan keletkező érméket), amelyek iránt azonban most nincs igazán kereslet. Az árfolyamok az egész szektorban hónapok óta stagnálnak vagy esnek. Így üzletileg komoly vállalkozóknak nemigen éri meg jó tartalmakat gyártani.

A decentralizált, kriptodeviza-kibocsátásból finanszírozott közösségi oldalak a videózástól függetlenül sem mennek nagyon jól, példa erre a Steemit.com Steem nevű devizájának mélyrepülése vagy a Minds.com marginális szerepe. De még eljöhet az áttörés, ha valaki csinál egy jobb üzleti modellt.