Már nem fejőstehén
A cég árbevétele 624 milliárd forint volt tavaly, ami egész kis növekedést jelent. Látszik, hogy a cég árbevétele évről évre meglehetősen stabil, vagyis sem gyors növekedés, sem visszaesés nem tapasztalható. Ebből a szempontból a cég egy klasszikus tőzsdei fejőstehén lehetne, ha nagyobb profittal rendelkezne. Tulajdonképpen sok évig az is volt, és akkor fizette is a magas osztalékot.
Ezek az idők már elmúltak, több okból is. Maga a telekommunikációs üzletág megváltozott. Egyrészt a technikai fejlődés lehetővé tette, hogy sokkal olcsóbb szolgáltatásokat nyújtsanak, mint korábban, másrészt beindult a verseny, a korábbi monopol jellegű piacon most kemény árverseny érvényesül. Így gyakorlatilag csak olyan szolid profit érhető el, ami általában a közműszektorban jellemző. Persze ez sem rossz, sőt kifejezetten kedvező, ha egy cég 5-10 százalékos eredményt ér el az alaptőkére vetítve, különösen az alacsony kamatok időszakában.
Javulás
A Telekom adózott eredménye szépen nőtt, 32 milliárd forint lett, ami az árbevétel 5 százalékára rúg. Ez részvényenként pedig 27 forintot tesz ki, ami a jelenlegi 390 forint körüli árfolyammal 14-15-ös P/E érték. A jövőt illetően további eredménynövekedésére számít a cég, elsősorban költségcsökkentésekből. Ezek már idén megindultak, a cég jelentős létszámleépítéseket hajt végre.
Az akadályok
Az erős verseny mellett még két tényező gátolja a céget a nagyobb profit elérésében: az egyik a céget sújtó különadók, melyek egyelőre úgy tűnik, tartósan fennmaradnak. Tavaly 25,8 milliárd forint volt a különadó, amit 7,6 milliárd forint közmű vezetékadó fejelt meg. Ha összeadjuk a kettőt, az szinte pontosan a cég által elért nettó eredménnyel egyezik meg, ebből látszik, milyen komoly tételről van szó. A két adónem nélkül a cég profitja a duplája lehetne. A másik kedvezőtlen tényező a montenegrói és macedóniai leányvállalatok nem túl rózsás helyzete. Mindkét országban romlottak a feltételek: erős verseny alakult ki, a fizetőképes kereslet növekedése pedig jóval lassabb a korábban vártnál.
Ismét osztalék
Mindazonáltal a cég túl van a nehezén. Újabb, az eredményességet csökkentő tényezők már nem várhatók, az állammal kötött stratégiai megállapodás is a stabilitást vetíti előre. Ezek alapján a cég a tavalyi év után nem fizet osztalékot, de előirányozta, hogy az idei év után várhatóan 15 forint osztalékot fog fizetni.
Ez a korábbiakhoz képest nem sok, de a jelenlegi árfolyammal kalkulálva kb. 4 százalékos osztalékhozamnak felel meg, ami a 2 százalék körüli kamatszint figyelembevételével egész jónak mondható. Nem szabad elfelejteni, hogy a korábbi, 8-10 százalékos osztalékok idejében még a banki kamatok és az állampapír hozamok is 7 százalék körül jártak.
Kilátások
Ami a jövőbeli kilátásokat illeti, a cég szerény árbevétel növekedésre, de a jelenlegihez képest érdemi adózott eredménynövekedésre számít a következő években. Ezt jórészt a költségcsökkentések adhatják össze. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a cég egy stabil szintre fog beállni, ahol egy akár 20-30 forintos osztalékfizetés is lehetővé válhat majd évről évre. Így a cég beállhat egy „mini fejőstehén” kategóriába, stabil osztalékhozammal. Ez akár a jelenleginél magasabb részvényárat is indokolhat, különösen, ha tartósan fennmarad az alacsony kamatkörnyezet.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
