Index-történelem

A Dow Jones Ipari Átlagot (angolul Dow Jones Industrial Average, rövidítve DJIA) az Egyesült Államok 30 legfontosabb vállalatának tőzsdei árfolyama alapján számolják. Az index névadója és megalkotója Charles Dow, a Wall Street Journal szerkesztője és a Dow Jones & Company társalapítója volt.

Charles Dow

Dow rájött, hogy a különböző részvények ingadozásait külön-külön vizsgálva nehéz általános képet kapni arról, hogy általánosságban csökkenő vagy emelkedő tendencia figyelhető meg a piacon. Az aktuális trendek áttekinthetősége érdekében alkotta meg 1884-ben a DJIA indexet.

A Dow ma a 30 legnagyobb és a befektetők körében legnépszerűbb vállalat résztvényárfolyama alapján képződik, az elnevezésében szereplő "ipari" szó pedig inkább történelmi utalás, mint valós tény. 1896. május 26-án publikálták először a DJIA-t, ekkoriban még leginkább azokat a papírokat kedvelték a befektetők, melyek mögött tényleg "volt anyag", valódi nehézgépek és gyárak - nem véletlen, hogy az indexben eleinte leginkább vasúttársaságok szerepeltek. Ha az átlagot alkotó cégek listáját ma megnézzük, kevés olyat találunk, aminek valóban köze van a nehéziparhoz.

A mutató az első kereskedési napot 40,94 ponttal zárta. Az akkori 12 vállalatból mára csak a General Electric működik azonos vállalati formájában. A Dow 1896 nem sokkal első publikálása után, 1896 nyarán érte el történelmi mélypontját 28,48 ponton. A mutató értéke azóta folyamatosan nő: az 500 pontot 1956 márciusában, az 1000 pontot 1972 novemberében, a 2000 pontot 1987 januárjában, a 3000 pontot 1991 áprilisában, a 4000 pontot 1995 februárjában, az 5000 pontot 1995. november 21-én, a 10 000 pontot, 1999. március 29-én érte el.

Érdekesség, hogy eleinte a számítás a lehető legegyszerűbb módon történt: összeadták a részvények értékét, majd elosztották a részvények számával. A kezdeti egyszerű számtani átlag helyébe később új számítási mód lépett. Az indexet alkotó részvények értékét összegzik, és "d"-vel, azaz a DJIA osztóval osztják el. Ez egy egynél kisebb szám, melyet az összetevőket adó cégek működési körülményeinek figyelembe vételével határoznak meg. A DJIA osztó teszi lehetővé, hogy az index összetételében, illetve a cégeknél vagy részvényeiknél felmerülő esetleges változások esetén se legyen "szakadás" a DJIA értékében, vagyis a változások ellenére az adott pillanatban érvényes index összehasonlítható legyen a változás előtti, korábbi indexértékkel.

Forrás: Privátbankár archívum