A heti piacot befolyásolta a Magyarország, valamint az EU és az IMF között egy új hitelcsomagról szóló tárgyalás első köre, továbbá Mario Draghi EKB-elnök nyilatkozata, amelyben hangsúlyozta a közös jegybank elkötelezettségét az euró fenntartása mellett - emlékeztet a CIB Bank heti elemzésében.
Hétfőn a tőzsdék eséssel reagáltak arra a hírre, hogy a spanyolok három hónapra megtiltják a részvények shortolását. A BUX 17 ezer pont alatt zárt, a héten ezután mindig felette volt a 17 ezres szintnek.
Kedden a görög és a spanyol adósságprobléma befolyásolta a tőzsdéket, a nemzetközi piacokon tartott a lefelé mutató trend, de a BUX ennek ellenállt. A Monetáris Tanács kamattartó döntése előtt a forint gyengült, majd a döntés után erősödni kezdett. Hatott a piacra az EKB közleménye is, amely kifogásolta az MNB-re kivetett tranzakciós illetéket.
A szerdai kereskedést kedvezően befolyásolta Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök véleménye, aki az állandó válságkezelési alap (ESM) bankká minősítése mellett érvelt. Ugyanakkor Németországban a vártnál is jobban romlott az üzleti hangulat ebben a hónapban, így a BUX minimális emelkedéssel zárta a napot.
A csütörtököt Mario Draghi bejelentése uralta. A BÉT forgalma 2 milliárd forintot, a BUX pedig 200 pontot ugrott.
Pénteken a BUX 2 százalék feletti emelkedéssel zárt, az elemzők azt találgatták, hogy trendforduló kezdődött-e, vagy csak a hónap végi bevásárlás hajtotta a piacot.
A BÉT részvényindexe, a BUX 4,3 százalékos emelkedéssel, 17.688 ponton zárta a hetet. A heti forgalom 22,6 milliárd forint volt, csökkent az előző heti 29,2 milliárd forinthoz képest.
Trendforduló kezdődött a pesti tőzsdén?
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX az elmúlt héten az egy héttel korábbinál alacsonyabb forgalom mellett 4,3 százalékkal emelkedett, ehhez jelentősen hozzájárult a Mol és az OTP árfolyamának emelkedése. Pénteken az elemzők trendfordulóról suttogtak, a hétfői kereskedés már csak emiatt nagyon izgalmas lehet.
Űripari és védelmi kérdések. 
