Egyes portálokon arról szólnak a hírek, hogy a Penny Market alapjaiban forgathatja meg a bankkártyás pénzfelvétel világát azzal, hogy üzleteiben a kártyás vásárlások után lehetőség van arra is, hogy ne csak a megvásárolt áruk ellenértékét „fizesse” a vásárló, de készpénzt is visszakapjon.
Nos a hír valóban bombasztikus, ám – miként a következőkben látni fogjuk – a „bombasztikus” jelző alkalmazása nem biztos, hogy csak pozitív értelemben áll meg.
Angolszász példa
A Penny által bevezetett szolgáltatás viszonylag régóta dívik cash-back néven az angolszász országokban, elsősorban az Egyesült Királyságban és az USA-ban. Ott a kereskedők már korábban ráébredtek, hogy a készpénzkezelés költségei (átszámolás, őrzés, szállítás, címletbeváltás) összességében komolyabb összeg, mint amekkora jutalékot a bankkártya elfogadásban érdekelt banknak a kártyás forgalom elszámolása után fizetniük kell. Épp ezért egy win-win helyzet alakult ki: a boltnak jól jön, ha készpénztől szabadulhat meg, míg az ügyfélnek nem kell a készpénz-szükségletének kielégítéséért ATM-et keresnie.
Változó kereskedői hozzállás?
E tekintetben az a tény, hogy a Penny Market bevezeti ezt a szolgáltatást, azt jelzi, hogy a hazai kereskedelmi piacon is változik valami. Korábban még a Pennynél nagyobb kereskedők is arra panaszkodtak, hogy túl drága nekik a bankkártya-elfogadás, sokkal olcsóbban jönnek ki a készpénzes forgalommal. Ugyan a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint éves szinten 100 milliárd forintos többletköltséget okoz a nemzetgazdaságnak a túlzott készpénzhasználat, ám – miként arra többen is rámutattak a kereskedők közül – a közelmúltig ezt a többletköltséget a kereskedők nem, vagy csak tompított mértékben érezték, mivel a kegyeikért küzdő bankok a készpénzlogisztikai szolgáltatásokért nem, vagy csak rendkívül alacsony díjakat számítottak fel nekik. Az elmúlt évek marzsszűkülése, a bankokra rakódó külön terhek (bankadó, tranzakiós illeték), s persze a bankkártya-szolgáltatásokon szűkülő bevétel (az interchange díj törvényi megvágása) a korábbi üzletpolitikák átértékelését követeli meg a bankoktól – ez is magyarázat lehet a mostani változásokra.
Nem helyettesíti az ATM-et
Ugyanakkor a bevezetés kapcsán több jel mutat arra, hogy itt nem a piacon általános cash back szolgáltatás került kidolgozásra. A hírek szerint a Penny 3 ezer forintos bankkártyás áruvásárlás esetén maximum 20 ezer forintig teremt lehetőséget a készpénzfelvételre. Ez esetben mindegy, hogy betéti- vagy hitelkártyával történik-e a fizetés. Ráadásul az üzlethálózat nem szab határt annak, hogy hányszor 20 ezer forintot vesz fel az érintett, ha minden alkalommal levásárolja a kötelező 3000 forintot.
Kevesen tudják, de Magyarországon már működött ez a szolgáltatás: az OTP Bank nyújtotta saját ügyfeleinek a Coop hálózatban. Az ügyfelek ott 500-5000 forint közötti készpénzt igényelhettek a pénztárakban, 500 forintos léptetéssel. Már ez az összeg is jelzi a cash-back egyik ismérvét: nem a készpénzfelvétel ellenében való megoldásról van szó, hanem egy kiegészítő funkcióról, ami nem a nagyobb összegek felvételét, hanem sokkal inkább a költőpénz meglétét hivatott biztosítani. A 20 ezer forintos limit e tekintetben tehát magasnak tűnik.
|
Ez azért nem "ATM forradalom" Mosolyogtató a hír kapcsán több portálon is megjelenő számítás, amely szerint a Penny egységekben elérhető szolgáltatással közel 20 százalékkal bővülhet a készpénzfelvételi helyek száma. A cikkekben szereplő számok szerint ugyanis az országban található 4800-4900 pénzkiadó automata ATM (mellett így mostantól a Pennyben üzemelő 800 kártyaelfogadó terminál (POS) is kvázi "ATM"-nek minősülne, s így nagyot ugrana a kiszolgáló-hálózat. Nos ennek kapcsán érdemes elmondani, hogy a 800 POS 200 Penny üzletben működik, a hálózat bővülését ennek nyomán ildomosabb volna ezzel a számmal kiszámolni. Ráadásul a készpénzfelvételi helyekhez a 200 Penny üzlet és – az MNB legfrissebb statisztikái szerint a március végén meglévő 4782 ATM mellé célszerű hozzátenni a 2062 kártyát elfogadó bankfiókot és a 9924 postai POS-készüléket is. |
Két tranzakció – így azért nem olcsó
A másik komoly ismérv az az, hogy a kártyatársásági standardok szerint a „vásárlás és pénzvisszafizetés”, a cash-back szolgáltatás lényegében két szolgáltatást takar: a bankkártyás vásárlást és a készpénzfelvételi tranzakciót. Azaz ilyen esetekben két különböző ügylet zajlik. Ennek természetes velejárója, hogy külön kell könyvelni a szolgáltatást. Jelen pillanatban nem egyértelmű, hogy a Penny Market esetében ez megvalósul-e, egyetlen jele ennek az, hogy a hírről tudósító anyagok megjegyzik: a Penny ugyan nem kér pénzt a tranzakcióért, de a számlakibocsátó bank számlázhat a készpénzfelvételért. Ha ez így van, vagyis két tranzakcióról van szó, abban az esetben a szolgáltatást igénybevevőnek a készpénzfelvétel költségeivel kalkulálnia kell. Ráadásul abban az esetben, ha a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre is bejelentkezett, még azzal is számolnia kell, hogy ha a havi első két ingyenes tranzakciót a Pennyben puffogtatja el, 150 ezer forint helyett maximum csak 40 ezer forinthoz juthat. A hitelkártyákkal pedig lényegében nem szabad igénybe venni a szolgáltatást, hiszen a készpénzfelvételi tranzakciók esetében a készpénzfelvétel magas díján felül a havi 2-3 százalékos kamat is azonnal ketyegni kezd. (Az OTP a korábban jelzett megoldás bevezetésekor akciós jelleggel nem számított fel díjat a bevezetés időszaka alatt a cash-back szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek.)
Illetékmegkerülés?
További érdekesség, hogy a tranzakciós illeték bevezetése után a készpénzfelvételi tranzakciókat 6 ezrelékes tranzakciós illeték is terheli. Innentől fogva költségvetési érdek is, hogy a Penny Market cash-back szolgáltatása a kártyatársasági standardeknek megfelelő módon két eltérően könyvelt tranzakcióból tevődjön össze. Amennyiben ugyanis ez nem így lenne és mindössze egyetlen vásárlási tranzakció kerülne csak lekönyvelésre, az állam elesne az illetékbevételtől. (Már csak azért is, mert a bankkártyás vásárlások esetében idén januártól a törvény „sima” bankkártyák esetében 800, érintőkártyák esetében 500 forintban határozta meg, egyúttal maximálta is a tranzakciós illeték mértékét.
Megállapodtak?
És hogy miért írunk feltételes módban arról, hogy a Penny szolgáltatása megfelel-e a bankkártya-standardeknek, s ennek okán az állam is nyugodt lehet a bevételét illetően? Nos azért, mert megkeresésünkre a Penny Marketben a bankkártya elfogadást biztosító OTP Bank azt közölte, hogy vizsgálja a Penny Market Kft szolgáltatását, egyeztet a kártyatársaságokkal és a Penny Market Kft-vel, végleges álláspontjáról csak később ad tájékoztatást. Mindez azt jelezheti, hogy a kereskedelmi cég előzetesen nem egyeztetett elfogadó bankjával a szolgáltatás bevezetéséről. Márpedig, ha ez így van, meglehet, hogy drága lesz a Pennynek a pénz visszaadás.
Mosolyogtató a hír kapcsán több portálon is megjelenő számítás, amely szerint a Penny egységekben elérhető szolgáltatással közel 20 százalékkal bővülhet a készpénzfelvételi helyek száma. A cikkekben szereplő számok szerint ugyanis az országban található 4800-4900 pénzkiadó automata ATM (mellett így mostantól a Pennyben üzemelő 800 kártyaelfogadó terminál (POS) is kvázi "ATM"-nek minősülne, s így nagyot ugrana a kiszolgáló-hálózat. Nos ennek kapcsán érdemes elmondani, hogy a 800 POS 200 Penny üzletben működik, a hálózat bővülését ennek nyomán ildomosabb volna ezzel a számmal kiszámolni. Ráadásul a készpénzfelvételi helyekhez a 200 Penny üzlet és – az MNB legfrissebb statisztikái szerint a március végén meglévő 4782 ATM mellé célszerű hozzátenni a 2062 kártyát elfogadó bankfiókot és a 9924 postai POS-készüléket is.
Az első félévi nettó eredmény 3,88 millió euró. 
