|
| Bánki Erik, a törvényjavaslat benyújtója. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) |
A parlament az előbb megszavazta a lakástakarékok beszántásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik nyújtott be, teljesen meglepve ezzel a piacot.
A javaslat megvonja az éves állami támogatást a lakástakarékok ügyfeleitől, amennyiben a törvény hatályba lépését követően nyitnak számlát. A már futó szerződéseket nem érinti a változás, de ha valaki négy évre szerződött, majd a futamidő végén úgy döntene, hogy további évekre is fenn kívánja tartani a számláját, akkor arra az időszakra már nem jár a támogatás.
Eldőlt tehát, hogy a lakástakarékok a mostani formájukban nem tudják folytatni a tevékenységüket. Mivel az intézkedés a lakástakarékokat a legnagyobb vonzerejüktől - az évi 30 százalékos, maximum 72 000 forintos állami támogatástól - fosztja meg, borítékolható, hogy ezek a pénztárak pár év alatt eltűnnek a hazai pénzügyi-szolgáltató rendszerből.
A parlamenti vita során az ellenzéki pártok intenzíven érveltek a pénztári megtakarítások mellett, felhívva a figyelmet arra, hogy nem csak magánszemélyek, de társasházak is ügyfelei a lakástakarékoknak. Mások azt a gyanút fogalmazták meg, hogy valójában a Nemzeti Otthonteremtési Közösség szerint működő, vezető fideszes politikushoz közel álló cég által uralt lakáscélú öngondoskodást akarják kedvezőbb helyzetbe hozni, mert ott megmarad az állami támogatás.
Bánki Erik válaszában felhívta a figyelmet, hogy nem a lakástakarék-rendszer megszüntetéséről szól a javaslat, csak az állami támogatás megvonásáról. Mint mondta, ez a támogatás nem vész el, átkerül más megtakarítási formákhoz. Felszólalásában többször is azzal vádolta az ellenzéki politikusokat, főleg a szocialistákat, hogy a multiknak akarnak kedvezni.
A parlamenti jóváhagyás után a köztársasági elnöknek kell aláírnia a törvényt, hogy az hatályba léphessen. Amennyiben gyorsan cselekszik Áder János, akkor akár már holnaptól csak az új feltételek mellett lehetne szerződni a kasszákkal. Az elnök vissza is küldheti a törvényt, illetve végső soron az Alkotmánybíróság is ítélkezhet arról, az alkotmányossági követelmények meglétét mérlegelve.
Illetve polgári peres ügyek is indulhatnak - kérdés például, hogy milyen elbírálás alá tartozik egy ügyfél, ha már futó szerződése van és a futamidő hosszabbítása mellett döntene.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
