Tavaly nyáron Országgyűlés elfogadta azt a 2019-es adócsomagot, amely alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét. Most egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy hogyan reagáltak a munkáltatók a januárban életbe lépett változásokra.
A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató közel 50 vállalat bevonásával készített kutatást a cafeteria rendszerrel kapcsolatos módosítások hatásairól. Az eredmények szerint a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás, sokan a cafeteria csomag egyszerűsítése mellett döntöttek, a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a plusz adóterhet.
„A kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteria juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésének is alapjává válik. Biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó keretét akár készpénzben is kiveheti, a magas adóteher ellenére” – mondta el Varga Judit, a Process Solutions menedzsere.
Hirdetés
A megszüntetés helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a cafeteria csomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP-kártyát és az adómentes (bölcsőde, óvoda) elemeket tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a Cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében.
Ami ment
Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a cafeteria rendszerükben, attól függetlenül, hogy "nem éri meg a dolgozónak" bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.
A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató cégeket kevéssé érintették a változtatások, mivel a korábbi években sem nyújtottak ilyen juttatásokat a dolgozók részére. A megkérdezettek több mint 40%-a valamennyi részét átvállalta a többlet adóthernek, a teljes adóteher átvállalása pedig inkább a kisebb dolgozói létszámmal rendelkező cégek esetében volt jellemző.
Címlapon
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?
További cikkek
-
Van, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kaphat novemberben
Ez több mint 14-szerese (!!!) annak, amiben az átlagos összegű nyugellátásban részesülő személy reménykedhet. Persze, a sor másik végén több tízezren vannak olyanok is, akiknek még 5000 forint, vagyis havi 500 forint sem jár. Tovább
-
Újratárgyalnák a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint 10 százalék feletti béremelést is elbírt volna idén a gazdaság. Tovább
-
Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Tovább
-
Újra jön a pénzügyi vetélkedő a diákoknak
25 ezer diák, 6250 csapat, 198 helyszín, 24 győztes, 2,4 millió forintos pénzdíj, 15 millió forint értékű tárgynyeremény – ez a 2013 óta megrendezett féltucat PénzSztár verseny mérlege. Tovább
-
Hiába a nagyvonalú ajánlat, nincs roham a biztonságos hitelekért
Nem tülekednek a biztonságosabb, szerződésmódosítással elérhető fix kamatozású jelzáloghitelekért. Tovább
-
Június óta 2000 milliárd forintért vásárolt a lakosság a Magyar Állampapír Pluszból
A MÁP+ Varga Mihály szerint Magyarország egyik legeredményesebb befektetésévé vált. Tovább
-
Erre figyeljünk, ha most használjuk a bankszámlánkat
A hétvégén dróntámadást hajtottak végre a legnagyobb szaúdi olajmező ellen, amely miatt hétfőn nagyon durván megugrott az olajára. Tovább
-
Mától új világ kezdődött a bankkártyás fizetéseknél
Jelentősen módosulhat az internetbanki belépés folyamata és akár az ötezer forint alatti érintéses fizetések esetén is kérhetik a pin kódot a boltokban szeptember 14. után. A PSD2-szabályozás számos pontja hatályba lép szombaton és egy sor mindennapi pénzügyi szolgáltatás használatában hoz alapvető változást, az internetes kártyás fizetés módja azonban egyelőre marad a megszokott. Tovább
-
Elárulták, miért kapnak egyszeri 54 ezer forint pluszpénzt a közmunkások
Nem kampányfogás - állítja a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Tovább
-
Nagyot változott a világ: így tartsd biztonságban a bankkártyáidat
Egyre többen használnak bolti fizetésre készpénz helyett kártyát vagy akár már mobiltelefont is Magyarországon. Tovább
-
Fél év alatt százötvenen tiltatták ki magukat a játéktermekből
Egyre több magyar zsugás ismeri fel a függőségét, és tesz egy, három, esetleg öt évre szóló önkorlátozó nyilatkozatot. Tovább
-
Egyre kevesebben tartják fontosnak az 1 százalékos támogatást
Évről évre egyre kevesebben ajánlanak fel a befizetett adóforintjaikból, holott támogatásra várók akadnak bőven. Tovább
-
Nem szabadulhatnak az apák a diákhiteltől
Tavaly év eleje óta az anyák szüneteltethetik, vagy akár teljes mentességet kaphatnak a diákhitel visszafizetése alól, addig az apákra mindez nem vonatkozik. Tovább
-
Több ezer nyugdíjas dolgozik a kereskedelemben vagy takarítóként
Több mint húszezer főt foglalkoztatnak a nyugdíjas szövetkezetek, a budapesti régióban a legtöbben jutnak így munkához. A kereskedelmi és takarító feladatokat ellátó cégek – sajátos időbeosztásuk és magas munkaerőigényük miatt – előszeretettel választják ezt az atipikus foglakoztatási formát. Tovább
-
A Facebookon még hatékonyabban lehet majd csajozni
A közösségi médiavállalat online társkereső szolgáltatást indít, ahol az előzetes hírek szerint a felhasználók érdeklődése alapján hatékonyabban lehet majd partnert találni. A szolgáltatás először az USA-ban startol, de az egész szegmenst átrendezheti. Tovább
-
A maglódi nyugdíjas már megkapta a rezsiutalványát, az óbudai még nem
Nem kell megijedni, ha csak két papirost találnak a levélben a címzettek. Tovább
-
Még mindig óránként legalább egymilliárd érkezik a szuperkötvénybe
A régi papírok új fajtákra cserélése lassult ugyan, de nem állt le, több tízmilliárdot tett ki júliusban is. Tovább
-
Babahitel: beindult a roham, mindenki 10 milliót akar
Az OTP Banknál töretlen az érdeklődés a július 1-től igényelhető babaváró kölcsön iránt a bank szerint. Tovább
-
Drámaian visszaesett a cégek által nyújtott iskolakezdési támogatás
Idén néhány kivételtől eltekintve teljesen eltűnt a cégek bérszámfejtéséből ez a béren kívüli juttatási forma. Tovább
-
Hova nyúlhatunk, ha pénz kell az iskolakezdéshez?
Az iskolakezdés sokak számára jelent nagyon komoly pénzügyi terheket évről évre. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
