Hirdetés
Hirdetés

Megszűnt cafeteria: mit léptek a cégek?

2019. március 16., 12:50

Tavaly nyáron Országgyűlés elfogadta azt a 2019-es adócsomagot, amely alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét. Most egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy hogyan reagáltak a munkáltatók a januárban életbe lépett változásokra.

A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató közel 50 vállalat bevonásával készített kutatást a cafeteria rendszerrel kapcsolatos módosítások hatásairól. Az eredmények szerint a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás, sokan a cafeteria csomag egyszerűsítése mellett döntöttek, a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a plusz adóterhet.

A kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteria juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésének is alapjává válik. Biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó keretét akár készpénzben is kiveheti, a magas adóteher ellenére” – mondta el Varga Judit, a Process Solutions menedzsere.

Hirdetés

A megszüntetés helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta és nagy mértékben egyszerűsítette a cafeteria csomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP-kártyát és az adómentes (bölcsőde, óvoda) elemeket tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a Cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében.

Ami ment

Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a cafeteria rendszerükben, attól függetlenül, hogy "nem éri meg a dolgozónak" bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató cégeket kevéssé érintették a változtatások, mivel a korábbi években sem nyújtottak ilyen juttatásokat a dolgozók részére. A megkérdezettek több mint 40%-a valamennyi részét átvállalta a többlet adóthernek, a teljes adóteher átvállalása pedig inkább a kisebb dolgozói létszámmal rendelkező cégek esetében volt jellemző.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kizöldül az MNB: jönnek az olcsóbb autóbiztosítások és ingatlanhitelek

Kizöldül az MNB: jönnek az olcsóbb autóbiztosítások és ingatlanhitelek

A pénzügyi és környezeti kockázatok kölcsönösen hatnak egymásra, a jegybankoknak, pénzügyi felügyeleteknek pedig egyre erősebb felelősségük van a fenntartható, klímabarát pénzügyi rendszer kialakításában.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?