Részeg síelőknek, terroristáknak - akiknek kizárt, hogy fizessen a biztosító

Berúgva ne síeljünk!

Ki gondolná, hogy a biztosítás érdekében le kell mondani arról az egy-két korsó sörről is, amit a sípályák melletti kellemes hütték kínálnak? Ha nem is kell lemondani erről az élvezetről, minden esetre számolni kell a legurított sör következményeivel arra az esetre, ha ezt követően síbaleset ér valakit – figyelmeztet a CLB független biztosítási alkusz.

A biztosítók többsége ugyanis a legjobb utasbiztosításban is „mentesül a kötelezettsége alól”, ha az ügyfél alkoholos befolyásoltság alatt, netán annak következtében sérül meg. Márpedig ez az alkoholos befolyásoltság a biztosítók szempontjai szerint hamar, akár már egy jó korsó sör és némi kísérő után is beáll – mondta Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A „büntetővonalat” a legtöbb biztosító a 0,8 ezrelékes véralkoholszintnél húzza meg, de van olyan cég is, amelyik homályosan csak annyit köt ki – ehhez viszont szigorúan tartja magát –, hogy nem fizet, „amennyiben a kár összefüggésbe hozható kábító- vagy bódító hatású szer, beleértve alkohol fogyasztásával” is. Az alkusz szerint tehát jobb inkább alkoholmentes üdítő mellett pihenni a sípályák melegedőiben, mert még egy egyszerű kéz-, vagy lábtörés ellátása is több százezer forintjába kerülhet a sérültnek, ha a biztosító az említett okokra hivatkozva megtagadja a kártérítést. De ugyanez történhet abban az esetben is, ha valaki a 0,8 ezrelékes alkoholos befolyásoltság alatt – a kísérővel elfogyasztott sör után – súlyos, akár műtéti ellátást is igénylő sérülést szenved. Hiába a jó utasbiztosítás, az alkoholos befolyásoltság miatt ezt, az akár több millió forintos költséget is megtagadja a szolgáltató. S ha már síelés, Németh figyelmeztet: ugyanilyen szigorral bírálják el a biztosítók a kijelölt pályán kívül bekövetkezett baleseteket is, mert ez is a kártérítésből kizáró oknak minősül.

Ha nincs jogsi, kártérítés sincs

De mentesül a kártérítési kötelezettsége alól a biztosító akkor is, ha a káresetről – adott esetben a sérülésről – kiderül, hogy azt maga a károsult vagy egy, vele egy háztartásban élő személy szándékosan vagy súlyos gondatlanságból idézte elő. A kizáró okok közé tartozik még a kábítószeres vagy a kábító hatású anyagok, esetleg gyógyszerek befolyásoltsága, kivéve, ha azokat kezelőorvos előírására és annak megfelelően szedte a károsult. De Németh felhívja a figyelmet egy, az alkoholmámorban szenvedett síbaleseteknél talán gyakoribb helyzetekre is, nevezetesen arra, amikor egy balesetet szenvedett járművezetőről kiderül, hogy nincs is jogosítványa.

Terrorcselekményre, háborús sérülésre nincs biztosítás

Az alkusz az extrém, bár egyáltalán nem elképzelhetetlen esetek között említi a terrorcselekménnyel összefüggő helyzeteket, az annak során szenvedett baleseteket is. Bár erre hazánkban nem volt még példa, külföldi városnézések során sajnos előfordulhat, hogy valaki önszántán kívül szenvedője lesz egy ilyen helyzetnek.  A biztosítók ezektől többnyire elhatárolódnak, vagyis ilyen esetekre nem fizetnek kártérítést. Ám, ha mégis, akkor annak a felső határát egymillió forintnál meghúzzák és csak a „kisbetűs” tájékoztatásban felsorolt esetekre, például sürgősségi orvosi ellátásra, s a biztosított sérült hazaszállítására alkalmazza. Akkor is, ha a kárösszeg ennek a sokszorosa.

Terroristáknak nincs utasbiztosítás

A kártérítést kizáró extrémségek közé tartoznak még

• a háborús sérülések,
• a harci cselekmények,
• zavargások, forradalom, lázadás,
• kormány elleni puccs, vagy puccskísérlet,
• ionizáló sugárzás, nukleáris energia,
• idegen hatalom ellenséges cselekedetei,
• zendülés, lázadás,
• határvillongások és felkelések során szerzett sérülések következményei.

És van kitétel a terroristákra – vagy a hivatalosan annak tartott – személyekre is: nem fizet egyik, másik biztosító, ha maga a „biztosított szerepel bármilyen kormányzati vagy rendőrségi adatbázisban, melyben tényleges vagy feltételezett terroristaként, terrorista szervezet tagjaként, drogfutárként vagy nukleáris, vegyi vagy biológiai beszállítóként szerepel.

”Ezeknél életszerűbb helyzetek is vannak azonban, amelyekbe a magyarok is bármikor belekeveredhetnek. Nincs kártérítés, ha valaki felvonulás, sztrájk, tüntetés, terrorcselekmény vagy éppen munkahelyi rendbontás során sérül meg, vagy valamilyen egyéb kárt szenved – hívja fel a figyelmet közleményében a CLB.