Illusztráció.
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Ahogy az a hasonló szervezeteknél lenni szokott, a KESMA beszámolója sem túl részletes, néhány érdekesség azonban kiderül belőle. Az alapítványnak év végén 17 médiavállalkozásban volt érdekeltsége. Mostanra ez a szám 19-re emelkedett, mivel időközben elkezdték átszervezni a csoportot, úgy, hogy végső soron a vállalatokat bepakolják a korábban a Népszabadságot is működtető, majd bezáró Mediaworks alá.
A közel másfél tucat cég ugye úgy került az alapítványhoz, hogy azokat teljesen ingyen felajánlották a vállalkozásokért korábban nem ritkán milliárdokat fizető kormányközeli vállalkozók. Az egykori tulajdonosok 30 milliárd forintnál is jóval többet költöttek a tavaly év végén térítésmentesen átadott médiumokra, igaz ennek egy részét – jellemzően szintén a NER-hez köthető bankok – hiteléből finanszírozták.
Magukat a vállalatokat a KESMA könyvelői 7,6 milliárd forintra értékelték, igaz, aztán ez az egész valahogy nagyon furcsán került be az alapítvány könyveibe. A beszámolóból ugyanis úgy tűnik, mintha a szervezetnek nem lenne részesedése cégekben*.
Az adományok sora azonban a vállalatok átadásával nem ért véget: az éves jelentés szerint
„belföldi személyektől” további 6,7 milliárd forintot kapott a KESMA.
A gyakorlatban ez követelések térítésmentes átadását jelentette: tehát valaki egy vállalkozásnak adott egy kölcsönt, amely viszont nem a kölcsönt nyújtónak fizeti ezt majd vissza, hanem a KESMA-nak.
Többnyire olyan vállalatoknak adott hitelekről lehet szó, amelyek az alapítványhoz kerültek. Legalábbis év végén a KESMA saját cégeitől közel 6 milliárd forintot követelt. Ebből egyébként nagyjából sejteni is lehet, hogy kik voltak a lelkes adományozók. Az Opus Press és a Hír TV, amelyek együttesen 4,4 milliárddal tartoztak az alapítványnak például Mészáros Lőrinctől* kerültek a KESMA-hoz, míg az 1 milliárddal lógó New Wave Media Matolcsy Ádámé volt.
Az alapítvány beszámolója egyébként az elmúlt öt hónapban sokat avult, hiszen a dokumentum a 2018 december végi állapotokat tükrözi, márpedig azóta a csoportnál elég sok minden történt. A médiabirodalom átszervezése például május közepén lezárult, így elvileg most már minden leánycég működését a Mediaworks fogja össze. A cégbíróságra benyújtott iratok alapján a jövőben a vállalkozások mások mellett
- összehangolják pénzügyi és számviteli rendszerüket,
- közös beszerzési rendszert építenek ki,
- egységesítik az informatikai rendszert,
- egy kézbe fogják össze a marketingtevékenységet,
- egységesítik az arculatot és
- összehangolják a HR tevékenységet is.
Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes médiumok fontosabb pozícióinak betöltéséről a jövőben a Mediaworks vezetése dönthet, amely írásban utasíthatja is a többi cég vezetőjét.
Mindenesetre a csoport pénzügyileg még akkor is stabil lábakon áll, ha a 2018-ban átvett leánycégek között is volt néhány olyan, amely veszteséggel zárta az előző évet. Többségében ugyanis nem volt jellemző a nagyobb hiány, a Mediaworks pedig 3,2 milliárd forint profitot hozott össze. Az továbbra sem egyértelmű, hogy jövőben képződő nyereséggel mit akar kezdeni a KESMA, bár az alapítvány beszámolója szerint a pénzből
„kevésbé jövedelmező, de a magyar hagyományokat és értékeket teremtő, őrző vállalakozások és szervezetek támogatása” is megoldható lesz.
(G7)
A kormány döntött az úgynevezett Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
