Mivel volt a baj?
A GVH szerint az Auchan megsértette az ellenőrizhetőség, illetve a tárgyilagos összehasonlítás követelményét a 2012 júniusától 2014 júniusáig az egyes Auchan áruházakban kihelyezett különböző, saját és versenytársi blokkokat, illetve az árelőnyöket megjelenítő ár-összehasonlító reklámtábláival.
Az összehasonlított két termékkosár ugyanis egyebek között eltérő darabszámú terméket tartalmazott, az összehasonlított termékek nem voltak igazolhatóan azonosak, a kosárban az egyik termék akciós, míg a másik alapáras volt – írja a GVH közleményében.
A hatóság szerint az Auchan nem dolgozta ki sem az ár-összehasonlításra vonatkozó stratégiáját, sem az ellenőrzési vagy igazolási mechanizmusokat az áruházakban kihelyezett ár-összehasonlító reklámok közzétételekor, valamint nem tartotta be a saját maga által a későbbiekben felállított rendszert sem a kihelyezett tábláival, így sérült a szakmai gondosság követelménye;
A Tescóhoz és az Interspárhoz mérték magukat
A GVH azt is megállapította, hogy a hipermarket megsértette a tárgyilagos összehasonlítás követelményét a 2013 novemberétől 2014 júliusáig közzétett ár-, illetve árszínvonal-összehasonlítást tartalmazó televíziós és rádiós reklámjaiban is, mert a fogyasztók nem kaptak objektív képet az árszínvonalak különbségéről („a termékkosár a felmért Tescokban X%-kal, az Intersparokban Y%-kal került többe, mint az Auchanban” üzenetekkel) az összehasonlításokat megalapozó felmérések aggályos módszertana miatt.
A GVH a bírság kiszabásakor az összehasonlító bevásárlókosár megjelenítése, valamint a tévé- és rádióreklámok költségeire alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, az intenzív és kiterjedt kommunikáció széles fogyasztói kört ért el.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy az Auchan feltárta a hiányosságok egy részét nyilatkozataiban, egyes nyilatkozatai hátrányára szóltak. Továbbá az Auchan igyekezett javítani a hibákon a vizsgált időszakban kialakított belső rendszerével, a reklámok alkalmasak lehettek árverseny generálására az érintett piacon, a reklámokkal szemben támasztott kifogások ellenére.
A jogsértés elkövetéséért 56 millió forint bírságot szabott ki a Versenyhivatal.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
