Különleges üzemanyagár-emelés jöhet

A Brent típusú kőolaj árának alakulása idén. Épp 50 dollár alatt, de emelkedő trendben - bármi lehet

Ha a Brent típusú kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár vagy ennél kevesebb, akkor a benzin jövedéki adója literenként 5 forinttal, a gázolajé 10 forinttal nő. Ha 50 dollárnál drágább a Brent hordója, akkor nem emelik az adót; az intézkedést negyedévente vizsgálják felül.

Az első alkalommal szeptember 22-én teszik közzé azt a hordónkénti olajárat, ami alapján eldől, hogy a következő negyedévben, vagyis októbertől az emelt vagy a "normál" jövedéki adószint lesz érvényben. Januártól tehát vagy azért lesz drágább a tankolás, mert drágább lesz az olaj, vagy azért, mert emelik a jövedéki adót.

Van azért egy "kiskapu", amivel megúszhatják az áremelést az autósok: ha az olaj ára szeptember 22-én 50 dollár fölött lesz, de januárra visszacsúszik ez alá a szint alá, a negyedéves felülvizsgálati rendszer miatt minden marad a régiben. Legközelebb december 22-én teszik közzé azt az olajárat, ami alapján döntés születik a januári jövedékiadó-szintről.

Kifizettetik az autósokkal az adóemelést

A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint mindenesetre az üzemanyag-forgalmazók a többletadót valószínűleg teljes mértékben megjelenítik a kiskereskedelmi áraikban.

Grád Ottó főtitkár elmondta: az üzemanyag ára főként a forgalmazók árpolitikai döntésétől függ, annak ellenére, hogy kialakításánál figyelembe kell venni a kőolaj világpiaci ára által determinált beszerzési vagy előállítási költséget, a dollár-forint árfolyamot, valamint az aktuális adóterheket. A költségelemek ugyan megjelennek a kiskereskedelmi árban, de azok mértéke minden forgalmazónál eltérő lehet.

A minisztérium szerint viszont egy esetleges októberi jövedékiadó-emelésnek nem lesz piaci áremelő, inflációs hatása, mivel a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők kereskedelmi-gázolaj adókedvezménye is emelkedik.

Lesz, aki inkább külföldön tankol

A főtitkár szerint a jövedéki adó emelkedésének nem lesz komoly hatása az üzemanyag-fogyasztásra, főleg, ha az adó bevezetése mellett tartósan alacsony marad a kőolaj világpiaci ára. Nem beszélve arról, hogy jelenleg két töltőállomás üzemanyagárai közötti 15-20 forintos különbség nagyobb, mint a jövedéki adó változásának bruttó értéke.

Az ugyanakkor egy másik kérdés, hogy az így kialakuló magasabb árszint versenyképes lesz-e a környező országokéval, azaz a nemzetközi fuvarozáshoz kapcsolódó dízel fogyasztást ez nem érinti-e majd érzékenyen, mérhető értékesítési kiesést okozva.

Mennyivel kaszál többet az állam az adóemelésen?

Grád Ottó elmondta: az elmúlt évben a központi költségvetés a kőolajtermékeket terhelő jövedéki adókból közel 600 milliárd forint bevételt realizált. A szeptember 1-től hatályos törvény szerint az adó mértékének változása, a két termékkör fogyasztás szerinti súlyozását figyelembe véve, közel 7,5 százalékos jövedéki adó emelkedést jelenthet az üzemanyagok esetében. Az adóból származó többletbevétel csak azokban a negyedévekben jelentkezik, amikor a magasabb adómértéket alkalmazzák, kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós.

Az üzemanyagok magasabb jövedéki adójából befolyó többletet a kormány egyébként a közúthálózat fejlesztésére fordítja - nyilván a korábbi években az Európai Uniótól útépítésekre és felújításokra is bőségesen érkező milliárdokat próbálja pótolni ebből a forrásból is az állam.

Lehet ezt is úgy kommunikálni, hogy a családok érdekeit szolgálja

Az NGM azt írja: a benzin esetében az Európai Unióban csak Bulgária alkalmaz a magyarországinál alacsonyabb jövedéki adót, és a gázolajat terhelő magyarországi jövedéki adó is a legalacsonyabbak között van.

Azt is írták, a családok, háztartások és vállalkozások érdekét szem előtt tartva döntött úgy a parlament, hogy az európai jövedéki adóemelési trendet egyedi módon alkalmazza és csak akkor emeli a jövedéki adót, ha alacsony a kőolaj világpiaci ára.