Szeptemberben 567 fővel 68 758 főre csökkent a Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók száma az ottani társadalombiztosítottak szövetségének adatai szerint. (Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger.) Eközben az összes foglalkoztatott létszáma az országban majdnem 1500 fővel kevesebb lett, a külföldi foglalkoztatottaké viszont 5500 fővel növekedett.
A külföldiek tehát további teret nyertek a helyi munkaerővel szemben, arányuk már 17,3 százalék az összes munkavállalón belül. Egy évvel korábban még csak 16,4, két éve szeptemberben pedig 15,6 százalék volt ez a szám.
A külföldieken belül most is a volt szocialista országok polgárai vitték a prímet, 4960 új munkavállaló került ki az „új EU-tagok” országaiból. Ide tartozik ugyan Málta, Ciprus és a balti államok tömbje is, ám innét nem volt érdemleges gyarapodás, a legtöbben, 2530-an Romániából érkeztek. Lengyelországból mintegy 1500 fő, Szlovéniából 1400 jött. A törökök és a volt Jugoszlávia területéről érkezettek is néhány száz fővel többen dolgoztak szeptemberben, mint augusztusban.
Teret nyernek-e az Ausztriában dolgozó magyarok rovására más országok munkavállalói, különösen annak fényében, hogy idén januártól vált szabaddá a munkavállalás a román és bolgár dolgozók számára is? Bizonyos mértékben feltétlenül. Bár amint az első grafikonon is látható, az Ausztriában dolgozó magyarok száma, ha második hónapja csökkent is, nagyon közel van eddigi csúcspontjához. Ám ha megnézzük a hosszabb távú adatokat, akkor lemaradásban vagyunk, főleg a románokkal és az ex-jugoszlávokkal szemben.
Tavaly decembertől szeptemberig összeadva a románok létszáma bővült a legjobban az ausztriai munkahelyeken, mintegy 16 600 fővel. Ha a volt Jugoszlávia összes országának adatait összeadjuk, akkor 12 555 fő a növekedés, ha külön-külön vizsgáljuk ezeket, akkor Szlovénia 4800 fővel vezet, Horvátország és Szerbia 2700-2700 fővel követi, de a bolgárok 2800 fővel előttük vannak. A magyarok 7100, a lengyelek 8400 fő körül voltak többen háromnegyed év alatt (lásd a grafikont), akár hogy is számolunk, mindenképpen előkelő helyen szerepelünk.
Munkavállalókat úgy is lehet exportálni, hogy nem mozdulnak el szülőföldjükről – többek között ez derül ki a német Zeit Online tudósításából. A lapnak az egyik szolgáltató által szponzorált cikke arról ír, hogy sok horvátot foglalkoztatnak az időskorúak ellátásában Németországban és Ausztriában, az EU-hoz frissen csatlakozott ország polgárai közül ugyanis sokan jól tudnak németül és kulturálisan is közel állnak a németajkúakhoz.
A nyelvtudásuk valószínűleg részben a turizmus miatt jó, részben pedig azért, mert már korábban is sok jugoszláv polgár dolgozott kint vendégmunkásként – vagy pedig háborús menekültként járt Németországban a kilencvenes években. De a lap azt is említi, hogy a legtöbb tanuló a horvát iskolákban nyolc évig tanul németül, első idegen nyelvként.
Ugyanakkor egyre gyakoribb az is, hogy a német nyugdíjasok horvátországi nyugdíjasotthonokba költöznek. A klíma kellemes és egészséges, a levegő tiszta, a költségek alacsonyabbak, mint Németországban, és a konyha is megfelel a németek ízlésének. Ráadásul a német társadalombiztosítás is fizeti a költségek legalább egy részét. Így egyre több modern, részben luxuskivitelű nyugdíjasotthon épül az országban a külföldi vendégeknek.
Ha tenger itt nincs is, a Horvátország előnyeiről elmondottak jelentős része Magyarországra és más környező országokra is igaz. Egy rövid keresgélés az interneten kiderítette, hogy sok esetben magyar, lengyel, cseh, szlovák idősotthonok versenyeznek egymással és a horvátokkal. Vannak közvetítő cégek, amelyek több országban is kínálnak idősotthoni elhelyezést. (Például itt>>> három horvátot és egy magyart, itt>>>, valamint itt>>> pedig sok országot sorolnak fel.)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
