Július 8-án 5201,75 milliárd forinton új történelmi rekordot ért el a külföldiek kezében levő forintos állampapírok állománya, majd lassan csökkenni kezdett. A legfrissebb, augusztus 1-jei adat 4990 milliárdot mutat, vagyis három hét alatt volt egy jelentősebb, 212 milliárd forintnyi, négy százalékos esés. Az utolsó, 4990 milliárd forintnál kisebb szám utoljára májusban fordult elő, előtte hónapokig alacsonyabb értékeket mértek. Ötezer milliárd felett pedig már december-januárban is járt az állomány.
A folyamatot az teszi érdekessé, hogy nemrég a jegybankelnök a szokások ellenére sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között arról beszélt, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatódik. Ha ugyanis nem így lenne, akkor nem vagy kevésbé érné meg hosszabb lejáratú magyar kötvényeket vásárolni, mert nem várható tőlük a felhalmozott kamatokon felül további árfolyamnyereség. Így nyilatkozott nemrég egy banki befektetési szakember is, aki arra számított, hogy a jelenlegi helyzetben az a logikusabb, ha a külföldi nagybefektetők csökkentik kitettségüket magyar kötvényekből.
Eközben a hozamok is emelkedtek júliusban, főleg a hosszú végen: a tíz éves referenciahozam például a hónap elején még csak 5,5, a hónap végén már 6,2-6,3 százalék volt, a tizenöt éves papíroké 6,0 százalékról 6,6-ra ment fel, az öt éves mutató viszont csak 20-30 bázisponttal nőtt. Összességében a MAX és a MAX Composite indexek inkább stagnáltak a hónap során, így az állampapír-állomány csökkenését az árváltozások nem okozhatták.
Egy 5000 milliárd forintnyi portfólió egy százalékos árváltozása ugyanis 50 milliárd forint eltérést jelent. Évi öt százalékos kamatozás mellett pedig naponta 680 millió forint a felhalmozott kamat, tehát ekkora értékpapír-tömegnél már az árfolyam, a kamat is nagy változást okoz a statisztikában.
A külföldiek állampapír-állománya 2009. elejétől több, mint kétszeresére emelkedett, 2400-2500 milliárdról a jelenlegi nagyjából 5000-re. Ha figyelembe vesszük az időközben bekövetkezett értéknövekedést is, vagyis az állományt korrigáljuk a MAX vagy a MAX Composite indexek emelkedésével, akkor az jön ki, hogy 28-30 százalékkal emelkedett volna a külföldiek állománya ez idő alatt.
Másképpen megfogalmazva, mintegy 100 százalékos emelkedésből 28-30 volt a friss befektetések értéke, a többi az árfolyamnyereség és a kamat. (Az átlagos futamidők, pontosabban durációk különbségei miatt azonban ez csak durva becslésnek tekinthető.)
A központi költségvetés adóssága június végén 22 238 milliárd forint volt, így a külföldieknél levő forintos állampapírok változatlanul nagyon nagy szerepet játszanak az ország finanszírozásában. (További hasonló nagyságú összeget tesznek ki a devizás állampapírok is.)
A hazai kisbefektetők egyébként most is jobb hozammal juthatnak állampapírhoz, mint a nagyok: Míg a nagybefektetőkre vonatkozó egy éves referenciahozam kedden 3,99 százalék volt, addig az egy éves Kamatozó Kincstárjegyre 4,5 százalékos kamatot fizetnek (az EHM, azaz Egységes Hozam Mutató 4,45 százalék).
Csak megfigyelő státuszban csatlakoznak. 
