Történelmi mélységben a magyar tíz éves államkötvény-hozam, ahogy a német is és még több más ország kötvényhozama. A külföldiek kezében levő forintos államkötvények állománya négy éves csúcson van, az átlagos futamidő pedig minden eddiginél magasabb. Annak ellenére, hogy az állam inkább a lakossági befektetőket édesgeti magához, a külföldiek is vesznek.

A számos határidős termék kifutásának idei utolsó napján egyelőre szerények az árfolyammozgások, a BUX index azonban felülteljesíti a piacokat, főleg a Mol szárnyal. A forint stabil, a dollár egyelőre szünetelteti a száguldást, az olaj is megpihent kissé. A forint gyengülését külföldiek állampapír-eladásai okozhatták az egyik nagy brókercég szerint.

A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását pénteken a Moody's Investors Service, elsősorban azzal indokolva, hogy az államadósság valószínűleg a következő években is lefelé tartó pályán marad. Ezzel két szervezetnél is jók a kilátásaink, de a piac szokás szerint már előbbre jár, mint a hitelminősítők.

A külföldi befektetők állampapír-állománya április óta mintegy 600-660 milliárd forinttal esett, miközben a hosszabb futamidejű hozamok is növekedtek. Volt ilyen régebben is, sőt lehet, hogy pont ez az MNB célja.

A külföldiek kezében levő állampapírok állománya az utóbbi időben nagyot esett, de ezzel együtt sem kirívóan alacsony. Viszont két és fél éve egy szűkebb sávban mozog, nem növekszik, miközben a nominálisan növekvő államadósságot finanszírozni kell. Most megvették a többletet, de elfogynak-e a belföldi vásárlók?

Sokan úgy vélik, a külföldiek mindent megvesznek, aminek még pozitív a hozama, és a viszonylag magas hazai állampapír-hozamok miatt özönlik ide a tőke. A nyilvános állampapír-piacon azonban ennek nincsen nyoma, ott a külföldiek állománya évek óta lényegében stagnál. Így a forintra sem ezek az erők hatnak.

Legszívesebben azt ismételgetné, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, mégis úgy ítéli meg, hogy a további kamatcsökkentés már exponenciálisan növelné a kockázatokat – derült ki Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagjának interjújából. Túl ingadozó lehet a forint, ennyit már talán nem ér meg még egy pici kamatcsökkentés.

A forint gyengülésével párhozamosan a külföldiek kezében levő állampapírok mennyisége is csökken. Az ukrajnai feszültségek újabb lendületet adtak ennek. Egyelőre nem túl nagy összegről van szó, de nem lenne jó, ha ez tartós lenne.

Hiába csökkent tíz nap alatt 160 milliárd forinttal a külföldiek kezében levő forintos állampapírok állománya, ennek nagy része árfolyamváltozás lehet. Az állomány eladások miatt is csökken, de csak nagyon lassan.

Ismét 5000 milliárd forint alá csökkent a külföldiek kezében levő forintos állampapírok állománya, a július 8-i csúcsról több mint 200 milliárd forinttal esett vissza. Ennek csak kis részben lehetett oka az állampapírok árának süllyedése. De ez a szint még mindig magas, jobban állunk, mint 2012 vagy 2013 túlnyomó részében.

Nyár óta 11 százalékkal még nőtt is a magyar állampapírok legnagyobb befektetőjének, a Templetonnak két nagy kötvényalapjában levő magyar papírok értéke. A külföldiek összes állampapír-állománya azonban eltávolodott a csúcstól, egyes hedge fundok már inkább shortolják a magyar kötvényeket.

Tudatos állami stratégia volt, hogy a lejáró devizaadósság helyébe forintkötvényeket bocsátott ki az állam, amihez szükség volt viszont a jegybanki tartalékra. Az árfolyamkockázatot a külföldiek futják.

November elsejével életbe léptek azok az uniós szabályok, amelyek szigorúbb feltételeket szabnak a nyilvános forgalomban levő részvények és állampapírok shortolására, illetve az államcsőd elleni biztosítási ügyletekre, a CDS-ekre. Lehet, hogy ez az utóbbi hetekben befolyásolta a hazai állampapír-piacot és a CDS-eink árfolyamát is, látszólag kedvezőbb színben tüntetve fel az ország megítélését.

A világ legnagyobb, 650 milliárd dolláros vagyonát kezelő norvég nyugdíjalap az ár ellen fog úszni, csökkenő árfolyamok mellett fog részvényeket vásárolni. Számunkra sem közömbös, ugyanis hatféle hazai tőzsdei részvényben összesen 1,41 milliárd koronát, 54 milliárd forintot tartott tavaly év végén, nagyjából a legnagyobb BUX-papírokat. Kötvényeinkből is 26 milliárd forintnyi volt nála.

Az előzetesen meghirdetetthez képest ugyan több, a két és négy héttel korábbihoz képest azonban kevesebb állampapírt bocsátottak ki a csütörtöki államkötvény-aukciókon. A hozamok pedig 10-13 bázisponttal nőttek az előző napi másodpiaci referenciahozammal összehasonlítva.

Bár az előző hetinél húsz-, a két héttel korábbinál ötvenmilliárd forinttal kevesebb jegyzés érkezett, eladták a felkínált mennyiséget és a hozam még csökkenni is tudott egyetlen bázisponttal a mai kincstárjegy-aukción.

Évi nyolc százalékos kamat mellett naponta 4,6 milliárd, hat százalékos kamattal viszont csak 3,4 milliárd forintba kerül a 20 827 milliárd forintos adósságállomány kamatainak fizetése. A megtakarítás így évente 416 milliárd forint lehetne, ami fejenként több mint negyvenezer, a csecsemőket is beleértve. A külföldiek kezében levő forint kibocsátású állampapírokra 86 milliárd forinttal kevesebbet kéne kifizetni.

A relatíve gyenge forint miatt erős figyelem övezte a mai hazai kincstárjegy-aukciót, melynek eredménye nem volt különösebben rendellenes: ötmilliárddal kevesebb papírt adtak ugyan el, de eredetileg volt rá elég jegyző és alig változott a hozama. Ráadásul terv felett értékesítettek viszont a változó kamatozású államkötvényekből.

Mind a másodpiacon, mind az aukción évi kilenc százalék fölé emelkedett a tíz éves forint kibocsátású államkötvények hozama csütörtökön. A tervezett mennyiségnél többet adtak el az öt éves papírokból, valamivel kevesebbet a három évesekből.

A hathetes kincstárjegyek aukcióján a felkínált 50 milliárd forintnyi papírra mindössze 38 milliárdnyi ajánlat érkezett, amiből 30 milliárdnyit fogadtak el. Ennyire kevés jegyzés erre a fajta értékpapírra utoljára november közepén érkezett. Újabb és újabb csúcsot dönt viszont a külföldiek állampapír-állománya, a múlt héten 141 milliárddal ugrott meg egy nap alatt.

Februárban 27 milliárd forinttal emelkedett a lakosság állampapír-állománya, ebből az inflációkövető államkötvényekre 13,3 milliárd forint jut. A külföldiek állampapír-állománya napról napra új csúcsokra ér, amiben közre játszhat, hogy a hosszú kötvények hozamai ismét vészesen közelítenek az évi kilenc százalékhoz.

Sikeres volt a keddi kincstárjegy-aukció, az eredetileg felajánlott 50 milliárd forintos papírmennyiséget még meg is emelték 55 milliárd forintra, miközben a hozam megegyezett az előző havival. A külföldiek kezében levő forintban kibocsátott állampapírok állománya új történelmi csúcsot ért el, igaz, ez még csak hajszállal magasabb a szeptemberi rekordnál.

A 12 hónapos kincstárjegyek aukcióján a felajánlott 45 milliárd helyett 50 milliárd forintnyi papírt értékesített az ÁKK, a hozam azonban így is csökkent, évi 7,85 százalékra. A külföldiek tulajdonában levő, forintban kibocsátott állampapírok állománya hónapok óta lényegében változatlan, az átlagos futamidejük azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, egyre kevésbé hosszú távra terveznek.